Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)
Helyesen állapítja meg tehát Pogány György, — és teljes mértékben osztom nézetét —, hogy a cigányság nem „nemzetiség", hanem népcsoport. 5 (Éppen ennél az oknál fogva, a Magyarországi Cigány Szövetség „kulturális" szövetség néven alakult.) fia cigányokkal találkozunk, a figyelő szem könnyen észreveheti, hogy nemcsak a különböző helységek közötti, de sokszor az egy telepen, vagy egymás mellett lakók között is igen nagy az eltérés mind életmódban, mind foglalkozásban, mind ruházkodásban. Ennek alapján meg is különböztetik a cigányokat, pl.: muzsikus, vályogvető, kolompár, teknős, sátoros stb. nevekkel. Mindezideig azonban hiányzott a cigányok tudományosan megalapozott — mind nyelvészeti, mind néprajzi szempontokat figyelembe vevő — osztályozása. A cigánysággal foglalkozó eddigi elődök vagy a környező lakosságot tekintve sorolták fel őket, pl.: magyar-cigány, németcigány, román-cigány stb. fi vagy foglalkozás szerint pl.: zenészek, lókupecok stb. 7 ; vagy életmód szerint pl.: sátoros és helytlakó cigányok 8 ; vagy nyelvük szerint, pl.: akik cigányul beszélnek és akik nem tudnak cigányul. 9 Ezek helytelen felosztások és csak félrevezetik a kutatót. Tudjuk, hogy a cigányság törzsi — és a törzseken belül nemzetiségi — kötelékben vándorló nomád nép volt, tehát mindenekelőtt az egyes törzseket kell megvizsgálnunk nyelvészeti és vele egy időben néprajzi (hitvilág, szokások, dallam-kincs stb.) vonatkozásban. Ez egy cseppet sem könnyű feladat, mivel az eredetileg szigorúan meghatározott útvonalon karavánozó törzsek ma már szétszóródtak az egész országban, ezenkívül megnehezíti a problémát még az is, hogy már csupán az úgynevezett „primitívebb" törzsek vezetik le származásukat materilineárisan. A régi irodalomból sem kapunk semmi segítséget. Egyedül Nagyidai Sztojka Ferenc cigányszármazású költő és szótárké5 Pogány György és Bán Géza: A magyarországi cigányság helyzetéről. — Kézirat. (Budapest, 1957) — 14. lap. 6 Dr. J. H. Schwicker: Die Zigeuner in Ungarn und Siebenbürgen (Wien, 1883). 7 Konrad Bercovici: The Story of the Gypsies (London, 1929). 8 Vasárnapi Újság, 1857—421. lap. (Szerző neve nincs feltüntetve.) 9 Alexander Petrovic: Contribution to the Study of the Serbian Gypsies. (Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. XVIII. Parts 2—3, — 1939.) 2* 19