Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

V. A társas élet szabályai és formái - 1. Az együttélés normái és szervezetei

A lakosság részéről éppúgy, mint a földesúr szándékai szerint megnyilvánult olyan törekvés, hogy az egyes helységek vallási tekintetben egységesek legyenek. A század első felében több, vallási okból történő áttelepülés tanúi lehettünk. Mégis az állandó fluktuáció, a folyamatos admigrálás a század végére legtöbb helyen megbontja a vallási egységet. Az egyházak szerepe közvetlenül elsősorban az erkölcsök szelidítésére irányult és sokat tettek az iskolaügy érdekében. Szinte minden helységben hoztak létre már a század folyamán alsófokú iskolát. Egyes lelkipásztorok buzgón tevékenykedtek új gazdasági eljárások meghonosítása érdekében. A legfontosabb társadalmi mikroszerveződés a család a maga vérségi, gazdasági és érzelmi kötelékével a fejlődés szilárd alapsejtje. A családi élet rendjét tekintve a későbbi, s jobban ismert időszakhoz viszonyítva nem látszanak lényegesebb eltérések, amennyire adatainkból meg lehet ítélni. A gyermekét elveszítő leányanya éppúgy feltűnik, mint a fiáért minden áldozatra vállalkozó édesanya. (5/33) Szerkezetileg csupán a családközösség vagy nagycsalád érdemel közelebbről figyelmet. Halvány utalást nyújt e családszervezeti forma létezésére egy 1714. évi rendelkezés, amely szabályozza, hogy az Öcsödre települő „minden külön kenyeres gazda" milyen szolgálmánnyal tartozik.(12/259) A családközösség megyei jelentőségének megismeréséhez az 1773. évi összeírás nyújt leginkább támpontot. Itt ugyanis a földes gazdák mellett külön rovatban veszik számba a 16 éves kor feletti fiúkat és leányokat, valamint az egy kenyéren élő testvéreket. Ez utóbbiak kétségtelenül a családközösség képviselőinek foghatók fel, ha nem is teljes létszámban. Az egész megyében 341 egy kenyéren élő testvért találunk. Aránylag nagyobb számban csupán Szarvason és Csabán bukkannak fel, 72, illetve 51 főt számlálva, ami 651 és 337 gazdalétszámhoz viszonyítva itt sem magas, A földes gazdák és az egy kenyéren élő testvérek számaránya Berényben 222:26, Gyarmaton 161:23, Kétegyházán 67:12, Váriban 13:6, a többi helységekben a 10 százalék alatt marad számuk, legkevesebb Dobozon 51:1, és Tárcsán 115:3. Mindez azonban csak a testvérekből álló családközösségre vonatkozik. A summázott