Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

vélek és érett magvak. Ezeket külön-külön vagy összeválogatva adta betegeinek teának főzve és különösen szolgált vele a vásárosoknak. Azt is megmondta, hogy melyik teát miben kell megáztatni, vagy szeszben, (sósborszesz), borban főzni. Fejfájás, gyomorfájás, hasmenés, reuma, és köhögés ellen ajánlotta teafüveit. Némelyik elfogadta, megköszönte, másik kinevette, otthagyta, de az illető következetesen jószándékkal volt a panaszkodó betegek iránt. Egy kisasztal mellett egy házaspár állott, egy láda és egy zacskóféle burkolattal. Sok ember állott már mellettük. Azt mondták, hogy még nincs engedély a mutatványra, azért várakozni kell. Közben kíváncsiskodtak néhányan és úgy mondták, hogy ez egy gyógyító készülék, amely felfrissíti a fáradt szervezeteket. Majd egy levelet hoztak neki. Ezután a férfi kijelentette, hogy most már megkezdik a villanyozóval való gyógyításokat. Azt magyarázták, hogy ez a villamos áram, amely ha bejut az emberi szervezetbe, felfrissíti azt. Elmagyarázott néhány betegséget, amely ellen különösen hasznos ez. Mondták, hogy mindenkinek jó, de inkább öregedni kezdő emberek számára hasznos; megmagyarázta, miként kell használni. Meg is mutatott két sárgaréz fogantyút, amelyet marokba kell venni. A ládából villamos áramot fognak rábocsátani, amely áram felfrissíti a vért. Az embert ugyan bizsergeti, kicsit megrázza, de éppen az mutatja a változást, a gyógyulást. Először a férfi vette a kezébe és az asszony bocsátott rá áramot és megmutatta, hogy miképpen kell vele élni. Ezután a jelentkezőknek átadta a rézfogantyút és kb. 5 percnyi ideig tartották azt a kezükben. Villanyáram szívódott a testükbe, amely bizseregtette és megrázta jólesőleg az embert. Ennyiből állott az egész esemény, amelyért emlékezetem szerint 20 fillért kellett fizetni. Az emberek sorba jelentkeztek, az asszony szedte a pénzt és ő adta a rézfogantyút az emberek kezébe. A férfi pedig kezelte a villamos gépet. Egyik kézzel fogta a gépnek az irányítóját, másikban tartotta zsebóráját. Minden ember félve fogta meg a rézfogantyút, de mikor vége volt a villanyozásnak, reménykedéssel és mosolyogva mentek tovább. Egy kis bódéforma alkotmány előtt kis asztalon apró do-