Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

előadásra. Jelezték trombitával, dobszóval, pojácák figurázásával, hogy az előadás nagyon érdekes lesz. Most megint nagy dobolás, trombitálás van, csődíti a népet a komédiába. Jönnek is sokan. Az előbbi előadás is érdekes volt. Egyik-másik elmesélte hogy volt. így beszélték el a kintievőknek, akik már látták az előadást: Bohócok bukfenceltek. Egymást becsapták. Majd kötéltáncosok emelték, vitték a székeiket és asztalaikat és a kötél közepén ették meg az uzsonnájukat és nem estek le. Utána szép lovak körben táncoltak: rajtuk a komédiásné lovagolt; aztán a bohócok lefeküdtek egymás hasán aludtak, majd nagy csendességet kellett a komédiában tartani, nem volt szabad beszélgetni, mert jön az oroszlán, mondták. Egyszer csak jön a komédiás nagy parádés ruhában. Jön az oroszlánketrec, tolják be az idomító segédjei és benne az oroszlán. Az idomító bemegy a ketrecbe, leül, beszél az oroszlánhoz, majd átugratja két karikán; aztán egy sámlira felállítja és ád az oroszlán szájába valami finom ennivalót, megsimogatja és beleteszi a kezét az oroszlán szájába, a nép megborzad, nagy csend lesz, de az oroszlán nem bántja az állatszelídítőt. Akkor az oroszlánszelídítő kimegy a ketrecből, bezárja a ketrecet és azt kitolják a komédiából. Ekkor beszalad két pojáca és kiabálnak, hogy ez semmi, most jön az igazi előadás. Betolnak egy új ketrecet. Benne van egy nagy oroszlán, ki van tömve, vicsorítja a fogát, utána bevonul a pojáca idomító, utánozza a másikat s odamegy a kitömött oroszlánhoz, beszél neki, megsimogatja, egy nagy vasbot van a kezében és azzal figyelmezteti az oroszlánt, hogy ne próbáljon támadni, mert menten főbelövi. Aztán behoznak egy kis asztalt is, tele van mindenféle jó falatokkal és kínálják a kitömött oroszlánt, de az csak morog, nem fogad el semmit, majd a másik pojáca is kínálja, mivel nem fogadja el, ő maga eszi meg az oroszlán ebédjét, a vajas kenyeret és minden más egyebet. Végül ordító morgással egymás vadításával kivonulnak a ketrecből, mint hős idomítok a nép nagy mulatságára, így mulatott, így örvendett a kíváncsi vásári nép. Nyerős komédiának nevezte el a vásározó nép a panorámát. A szép tájak: hegyek, vizek, erdők vidékeit, a látványosságok és csodálatos festmények gyűjteményeit. Üzleti szempontból bi-