Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

lett még nagyobb a forgalom. A forgóskomédiát mindenki kipróbálja. A lacikonyhában folyik a mulatság. Itt találkoznak a tanyasiak a rövid szabadságon levő katona-fiúkkal. Látszólag évről-évre így zajlik a vásár, megszokottan, hagyományosan. Békés az őskortól kezdve lakott település. Bizonyítja ezt a Várdombból előkerült sok-sok lelet. Több évszázadon keresztül székhelye volt a 11. században szervezett Békés vármegyének, s ha a múlt század közepén nem az építők szeszélye, meg az uradalmak kívánsága szerint épül a vasút, Békés megye természetes központja maradt volna máig. A századvégi vásárokban némileg még érződik régi szerepe, A Sárrét és Tiszántúl régi országútjain, vizein közlekedő, feudális hagyományokban élő népe ide sereglett össze hatalmas vásárokra. Tiszántúl és Erdély sokévszázados szimbiózisban éltek. Az ásványi anyagokban és erdei termékekben szegény Alföld gabonát és zsírt adott az erdélyi medencéből, a bihari havasokból, a volt Partiumból érkező hegyi embereknek. Sokféle faárus, só-, faszén- és gyümölcsárus románok mindig látogatták a vásárokat. Nem pénzért adták a dézsát, a sót vagy a cserepet, hanem ősi cserekereskedelemmel élve búzáért. De megjelentek a felvidéki sonkolyos és gyolcsos szlovákok, a limonádéárus bosnyákok és a Baja környéki paprikatermelők is. A vásár színes forgataga magávalragadó, meg gyönyörködtető is. Jól illeszkednek a szövegbe, a leírás közbe iktatott vásári történetek, anekdoták. A békési vásár képe azonban nem patriakális. A múlt század utolsó harmadának rohamosan kapitalizálódó Magyarországa jelen van ebben a tarka sokadalomban. A kisipar, háziipar még javában virágzik, de már érezteti hatását a nagytőke is. Tiltakoznak a békési fazekasok a zománcedényárus megjelenése ellen. Budapesti ügynökök járják a várost. Jó üzleteket kötnek a helybeli iparosok rovására. A vásári ócskáskovácsot is csak a szegényemberek kevés pénze tartja fenn a gazdag vaskereskedő ellenében. Az ezer éven keresztül tenyésztett nagyszarvú, magyar marha néhány év leforgása alatt alulmarad a „riska tehénnél" szemben. A haladást nem lehet megállítani. Sokan már vonaton érkeznek a békési vásárra. Ugyanakkor a vásári fuvaros keményen dolgozva ke-