Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

legény megtudhatta, ha nem is mondtak semmit, hogy mi a végzés. A szűcsök a vásárban ponyván, földön vagy kocsin árultak. Készítményük a meleg téli ruha, a bunda volt. Báránybőrből dolgoztak. A megrendelők néha a maguk tenyésztette bárány bőréből csináltatták a bundát. Az ilyen rendelő maga preparálta ki a bőr- is. A bunda másképpen: suba, a szűcs mester legjellegzetesebb készítménye. Olyan ruhadarab, amely befele fordított szőrével, vállra vetve, a válltól lefelé az egész testet bokáig borítja. Egy bundához 4—6 db báránybőr szükséges, aszerint, hogy ki milyen termetű ember. Ezt általában tanyasi emberek, gazdálkodók, vagy vásározó iparos emberek viselik. A nyak vonaláról, a bunda külső válla között, egy kis fekete, göndör szőrű báránybőr, lábával farkával felterítve, gallérként díszlik. Egyébként a kiszabott, különböző összevarrás vonalán, bőrrátét húzódik végig, nyaktól a bokáig. Jobb oldalról bal oldalra, a derék tájon levő összevarrásnál is, különféle díszítés, szirony, szalag, tulipán, százszorszép vagy rózsa virág dísz van. A bunda gyalog járás idején szőrével befelé van fordítva. Szükség esetén a bundát, egy arasznyira fel szokták hajtani. Ügyesen bőrgombokra akasztják a felhajtott részt. A bunda sokáig tart. Sokszor apáról fiúra, fiúról az unokára marad, kivált, ha kímélve volt. A bundáról helyenként, vidám bundanóta is keletkezett, ilyet gyermekkoromban hallottam dalolni egy lakodalomban. Téli hideg időben Sarkadról jöttek el szánkóval, a menyasszonyért zimankós időben. Mélyen beburkolózva a bundába. Ezek a vendégek az asztalnál dalolták azt, hogy: „Kis sarkadi, kis sarkadi ócska bunda Kis sarkadi, kis sarkadi tetves bunda Lyukas bunda — rongyos bunda Mégis bunda a bunda Meleg a rongyos bunda." A bunda mellett készítettek a szűcsök kisbundát, amely kisebb méretű, sima körgallér volt. A kis bunda, lefelé vonnuló csíkokban, két oldalt és a háta közepén lefelé vonulóban