Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

számmal kisebb az előbbinél. A feleség mondja: Ne azt vegye meg kend! Maga már nem huszár, hogy mint a csákót, félre vágja, kend! Nem kell az öreg embernek, ilyen fiatalos kalap. Vegye kend azt másikat, — Űjra azt teszi fel. Meghúzza a fején és tényleg lej ebb is ér. De Sajti bácsi, csak a kisebbikre kívánkozik. Mondja is, nem vagyok én csabai, hogy a fülemig érjen a kalap. Az asszony azonban már sokalja a Válogatást. — Mit akar már? — Tudja, hogyha jövünk be a tanyáról, a vá­rosi fordulónál mindég lekapja a szél a kalapját! Futkározni kell utána. Hogyha le akar szállani a kalapja után és futni akar a másik dűlőig, akkor vegye meg! De én többet le nem szállok a maga kalapjáért! Azt se bánom, hogy ha hajadon­fővel, meg összeborzolt hajjal megy be a városba. Én tőlem ne várja többet, hogy utána fussak a kalapjának. Úgy vegyen író­lapot, hogy tudja mi vár magára, a szélben, meg a fordulónál. Vegye meg amelyiket akarja. Én már nem törődöm vele. — Az asszony indulatosan ki áll a sátor elé és nézi a vásárba jövő­menő népet. Az ember meg még mindig rakosgatja a kalapot. Hol az egyiket, hol a másikat. Nézi az asszonyt is, látja, hogy az már nem törődik vele. Előveszi a pipáját, megtömi, rágyújt. Űjra próbálgatja a kisebbiket először. Húzogatja. Jobbra-balra. Közben ránéz a nagyobbik kalapra, de a fején a kisebbiket hú­zogatja. Végre odaszól édesapámnak, no Kirner úr, pakolja De, az asszony kedve szerint való kalapot. Lássa, lássa, ha az emuer letette a huszárcsákót, és kalapot kell hordania, öregedő fejjel, még a kalapot is úgy kell viselni, ahogy az asszony akarja. — Na, gyere hé! — szól Sajti uram az asszonynak. Nézd, út van a kalap, azt vettem meg amelyiket te akartad. Hiába lesz már az én fejemen, csak meglátta Kirner úr is, hogy te vise­led nálunk a kalapot. — Nem minden ember ilyen határozatlan. A pásztorok például csak a fejbőséget nézik, s kész is a vétel.. Igaz, fontos a kalap széle is. A hortobágyi pásztor embereknél, különbség van csikós és juhász között, illetőleg a viselet forma között. A juhász ember, aki gyalog terelgeti a birka nyájat, jobb szereti a széles karimájú kalapot. Az több árnyékot á. Megesik, hogy leszúrja botját, arra akasztja kalapját. Alá­fekszik az árnyéknak és halad vele tovább. A lovon járó csikós­ai

Next

/
Oldalképek
Tartalom