Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

illető, és milyen tájon keresheti fel. és ha éppen most nem is kap semmit jóslásáért, majd adandó alkalommal az illető lakásán a mostani jóslásért is megkapja a járandóságot. Vásári hírmondóknak nevezte Kirner kalapos (édesapám) a szénégetőket. Ezek ugyanis a vásár előtt jóval, három-négy héttel előbb megjelentek. Erdélyből, Biharból jöhettek. Kis zsákokból rakták ki a gyertyánfából készített faszenet. Ezt tartották a legjobb faszénnek. Vigyáztak a szállításnál arra, hogy ne porlódjon, ne törődjön össze. A bádogosok ezt használták a forrasztáshoz. A szabók a vasaláshoz, a kalaposok a fényesítéshez. Két-három kis lóval húzatták szekerüket, amely meg volt rakva magasan apró zsákokban tárolt faszénnel. Számítás is lehetett az ő jövetelükben. Azt gondolhatták, hogy ez a három iparosmester a vásárra való készülésben biztos megveszi a jól égetett faszenet. Jól számítottak a szénégetők, mert mind a három iparos erősen készült a vásárra. Külön előnye volt a faszenesnek, hogy nem kellett lapáttal kassal piszkolódni a padlásra való felhordáskor. Ö maga hóna alá vette a zsákokat és óvatosan kiöntötte tartalmát a megjelölt helyre. Hogyha ez az ember jött a faszénnel, még édesanyám és a lányok is nyugodtak voltak, nem piszkolt a felhordással és nem kellett utána végigtakarítani a gangot. Sokszor mosás után ruhaszárítás volt az udvaron és ilyenkor a faszenet be sem engedték az udvarra. Ez a faszenes pedig ilyenkor is szívesen látott árus volt. A fölszállításért kapott külön borravalót, mert a szállításnál nem kellett segíteni és nem kellett ellenőrizni sem. A szénégető kiürült zsákjait a Körös vizében kimosta és megszárította, a megszárított zsákokat újra felhasználta, bennük eleséget vitt haza, búzát vagy árpát. A boronakészítő házilag készíti a boronát úgy, mint a kosár készítő a kosarat. Bihar megye erdős vidékéről, elég meszsziről, szekéren hozzák a békési vásárra. Valószínűleg téli munkában nyirfaseprű, nyirfarúd, kaszanyél, kapanyél szomszédságában készülnek ezek a tüskés boronák is. A borona a gabona földek, vetések ápolásánál gondozásánál, megfésülésénél elsőrendű munkaeszköz. Itt a békési vásárban láthatjuk,