Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok
tai György Szegvárott raboskodott fogoly neve mellett is az alábbi bejegyzés olvasható: „Honvéd lett 8. mart. 849. — viszszajött 849 nov. 5." /,( ' A mi vidékünkön, de országos szempontból is nagy jelentőséggel bírt és követendő példaként hatott a „társadalmon kívül került" betyárokra Rózsa Sándor cselekedete, aki Kossuthtól amnesztiát kapott és betyárokból alakított .szabadcsapatával hősiesen résztvett a harcokban. (A vagyonosabb rétegek még ekkor sem felejtették el neki, hogy veszélyeztette eket, — már 1837 óta — és a szegedi patríciusok kijelentették, hogy csak függve szeretnék látni.)'' 1 Szabadságharcos magatartása tette őt elsősorban kiemelkedő hőssé, alapozta meg Bach-korszakbeli jelentős szerepét. A szabadságharc belső ellentmondásai magyarázzák Rózsa Sándor visszavonulását 1849-ben. A zsellérek helyzetének, megoldatlansága miatt a szabadságharcból számosan kihúzták magukat, a betyárok egy része is ezt tette. A szabadságharc gyászos bukása után bontakozott ki a betyárvilág a legszélesebb méretekben a Dél-Alföldön. Kossuth honvédéi közül sokan betyársorsba kerültek s annak lehetőségei között küzdöttek tovább a gyarmatosító Habsburg-hatalom fegyveresei és hazai talpnyalói ellen. A csendbiztosok jelentései a rablási esetek számának ugrásszerű növekedéséről, a népi bosszúállások megszaporodásáról beszélnek 1849 őszén. Szept. 26-án éjjel Héjjas Ferenc szénási (Békés megye) pusztán legeltető gulyástól öt vagy hat fegyveres betyár 18 marhát és 2 lovat erőszakkal elvitt. A rablást „futó betyár és nevezetes rabló Szegvári Krizsán István és szegedi származású Móró János" követték el, kölcsönkért lovakkal. A lehetőségre egy orosházi ökörcsordás hívta fel a figyelmüket, ő segített nekik, nappal pedig a Károlyi-uradalom két csősze rejtegette őket. Az elhajtott állatokat még azon az 40. Szentesi Ali. Levéltár, Csongrád vm. es. kir. tvszék büntető ügyek X 53 1853. 41. Rózsa Sándor szabadságharcos szereplésére vonatkozólag leginkább rámutat a mozgalóokra Móricz tervezett regénytrilogiájának II. része. (Rózsa Sándor összevonja szemöldökét.) Több kiadás. Egyébként Reizner János: Szeged története. II. köt. Szeged. 1900. 117—119. Marko Árpád: Az igazi Rózsa Sándor, Magyarság, 1927. (jan. 16-tól márc. 6-ig, 16. folytatásban.), Nemzetőr, 1848. nov. 30., Alföldi Hírlap. 1848. nov. 19.
