Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

II. A betyárok és a betyárvilág általános jellemzése

betyár rendszerint orgazdája, szeretője, rokona stb. tanyáján bújt el. Végső esetben a csárdák furfangos rejtekfolyosői (pl. Kondoroson) nyújtottak menedéket, segítségükkel a betyár a nádasban (oda vezetett ki az alagút szája) egérutat nyert. Amennyire lehetett, a puszták fiai vigyáztak arra, hogy a pandúrok, vagy katonák váratlanul meg ne lepjék őket. Megbízható embereik már jóelőre értesítették a bandákat a veszélyről. Gyakran magas fák lombjai közül figyelt a kiállított őrszem. Igen elterjedt jeladás volt, többek között, a kútágas felengedése, a kerítésre vagy fára terített élénk színű (megbeszélés szerint változtatott) ruhadarab'

5 és a feltűnő pipázás is. Igen jól jellemzi a betyárok éber elővigyázatosságát Polner Lajos csabai főszolgabíró egyik jelentése: ,,... a puszták fiai, az úgy nevezett betyárok és ugróban lévő rablóknak legfőbb gondjok minden neszre szorgalmatosan felügyelni, és a legkisebb zörejre a nagy kiterjedésű pusztákon gyors paripáikon tovább illanni. Fő vonás az a magyar betyárban, hogy több ideig seholsem tartózkodik és majd minden éjjelét és napját másutt tölti".

:!,i A betyárélet számos vonatkozásban a paraszti furfangosságra épült. Hihetetlen ügyesség, ember-, állat- és természetismeret jellemzi a szegénylegények tetteit nemegyszer. Számtalanszor úgy aláástak a háznak, vagy a mennyezetet kibontották olyan csendben, hogy a szobában alvók nem vettek észre semmit.

37 Különleges tudomány volt a lovak béklyójának kinyitása is, amely rendszerint reszelővel történt. (Egy Gönczi nevű nagykőrösi kovács azonban rájött arra, hogy bóraxban főzve a béklyót, oly kemény zománcot kap a vas, amit nem fog a reszelő.)

:w Ma sem tudjuk, hogyan csinálták, de gyakran előfordult, hogy a leghamisabb kutyát egyetlen széval kezesbáránnyá szelídítették vagy „megetették" a betyárok. Rend35. Nagy—Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Bp.. 1959. 288. 36. Gyulai Ali. Levéltár, Békés—Csanád megye iratai. 995.1850. kir. bizt. 37. A sok ilyen esetből pl. Vasárnapi Üjság, 1856:8. sz. Szegedi Híradó, 1862:42. sz. 2. 38. Cyörffy István: A szilaj pásztorok Karcag, 1928—40. (Szövegmagyarázo szótár.) Kaszából fogazott, kezdetleges vast'ürésszel vágták le a béklyót leggyakrabban. Vö.: Ealogh István: Lótolvaj béklyóvágója 1848-ból. Néprajzi Közlemények. 19G0. 253—254. Fekete Sándor 69. éves fm. Orosházán ugyanezt emlékezetből mondta el számomra. (1961.)