Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

II. A betyárok és a betyárvilág általános jellemzése

betyár rendszerint orgazdája, szeretője, rokona stb. tanyáján bújt el. Végső esetben a csárdák furfangos rejtekfolyosői (pl. Kondoroson) nyújtottak menedéket, segítségükkel a betyár a nádasban (oda vezetett ki az alagút szája) egérutat nyert. Amennyire lehetett, a puszták fiai vigyáztak arra, hogy a pan­dúrok, vagy katonák váratlanul meg ne lepjék őket. Megbíz­ható embereik már jóelőre értesítették a bandákat a veszély­ről. Gyakran magas fák lombjai közül figyelt a kiállított őr­szem. Igen elterjedt jeladás volt, többek között, a kútágas fel­engedése, a kerítésre vagy fára terített élénk színű (megbeszé­lés szerint változtatott) ruhadarab' 5 és a feltűnő pipázás is. Igen jól jellemzi a betyárok éber elővigyázatosságát Polner Lajos csabai főszolgabíró egyik jelentése: ,,... a puszták fiai, az úgy nevezett betyárok és ugróban lévő rablóknak legfőbb gondjok minden neszre szorgalmatosan felügyelni, és a legkisebb zö­rejre a nagy kiterjedésű pusztákon gyors paripáikon tovább illanni. Fő vonás az a magyar betyárban, hogy több ideig se­holsem tartózkodik és majd minden éjjelét és napját másutt tölti". :!,i A betyárélet számos vonatkozásban a paraszti furfangos­ságra épült. Hihetetlen ügyesség, ember-, állat- és természet­ismeret jellemzi a szegénylegények tetteit nemegyszer. Szám­talanszor úgy aláástak a háznak, vagy a mennyezetet kibon­tották olyan csendben, hogy a szobában alvók nem vettek észre semmit. 37 Különleges tudomány volt a lovak béklyójának kinyitása is, amely rendszerint reszelővel történt. (Egy Gönczi nevű nagykőrösi kovács azonban rájött arra, hogy bóraxban főzve a béklyót, oly kemény zománcot kap a vas, amit nem fog a reszelő.) :w Ma sem tudjuk, hogyan csinálták, de gyakran elő­fordult, hogy a leghamisabb kutyát egyetlen széval kezes­báránnyá szelídítették vagy „megetették" a betyárok. Rend­35. Nagy—Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Bp.. 1959. 288. 36. Gyulai Ali. Levéltár, Békés—Csanád megye iratai. 995.1850. kir. bizt. 37. A sok ilyen esetből pl. Vasárnapi Üjság, 1856:8. sz. Szegedi Híradó, 1862:42. sz. 2. 38. Cyörffy István: A szilaj pásztorok Karcag, 1928—40. (Szövegmagyarázo szótár.) Kaszából fogazott, kezdetleges vast'ürésszel vágták le a béklyót leggyakrabban. Vö.: Ealogh István: Lótolvaj béklyóvágója 1848-ból. Néprajzi Közlemények. 19G0. 253—254. Fekete Sándor 69. éves fm. Oros­házán ugyanezt emlékezetből mondta el számomra. (1961.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom