Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

II. A betyárok és a betyárvilág általános jellemzése

tói, vagy oktalanul, szadista módon kegyetlenkedtek, véres tá­madásokat rendeztek. Az ilyeneket a nép „zsiványoknak" ne­vezte, és teljes joggal, közönséges gonosztevőknek tartotta őket. A jobbágyság éles különbséget tett a „betyár" és a „zsi­vány" között, a népellenes hivatalok és a korabeli irodalom nyel­vében azonban teljesen azonosnak számították. (Jól mutatja a népi különbségtételt Petőfi János vitéze, ahol zsiványok szerepelnek, és akik a népet képviselő Kukorica Jancsi ellen­ségei. A zsivány-haramia jellemtelenséget, aljasságot példázza Czifra Jancsi is Eötvös regényében, a Falu jegyzőjében. Az iratokban a rabló, zsivány, haramia, betyár, szegénylegény, csavargó, gonosztevő, útonálló stb. elnevezések járták.) A ..betyár" szó különben népi gyökerű, a hivatalos szóhasz­nálatban csak megkülönböztető értelmétől megfosztva, mint a „gonosztevő, rabló, zsivány" szinonimája került be. Ponto­sabb jelentését az alábbiakban próbáljuk megközelíteni: „A „betyár" szó .. . perzsa-török eredetű, mely más és más érte­lemben és bizonyos ingadozó jelentéssel terjedt el a különböző országokban ... A perzsa „bikar", „batiar" stb., török ..bikiar", „bekiar" szavaknak magyar nyelven értelme: dologtalan su­hanc."' A szó néprajzi irodalmunk szerint írott formában elő­ször Kecskemét városa 1754. évi jegyzőkönyvében fordult elő. „A betyár hetyke, virtusos, bátor legény volt, aki szolgálatát vagy önként, vagy valami vétség miatt otthagyta, s jobbára csak akkor vállalt munkát, ha az éhség ráhajtotta."*'' Kiskun­félegyháza tanácsi jegyzőkönyvében már 1749-ben és 1750-ben is szerepelt a betyár szó írott formában. 7 A „betyár" „kétszáz évvel ezelőtt még csak nőtlen embert jelentett". 8 Az elnevezés tekintetében helyi eltérések tapasztalhatók: „...a népi szó­használat szerint. . . még az elmúlt évtizedekben is olyan, fő­5. Gönczy i. m. 13. 6. Dömólor Sándor i. m. 0. 7. 1749. január 14-én keit bejegyzés: ..Tótt Matyó Betyár Büntetése. Tótt Matyó Kocskeméti Betyár Helségünk Kocsmáján borozván... mélsége­sen káromkodott... „Ezért 4 arany muletára büntettek. Hatvani Antalt 2 forintra büntették", . . .azon ckbul, hogy az fent nevezet Tótt Matyó Betyárt az Ür Isten Sz. Nevének káromlására fel ingerlette." — 1749. március 30-án Czakó Miska betyárról, 1750. augusztus 6-án Nagy András betyárról beszél a jegyzőkönyv. (Kiskunfélegyházi Városi Levéltár, Prothocollum Cumanicalis Communitatis Félegyháza 1746—1767.) 8. Györffy István: Nagykunsági krónika III. kiad. Bp.. 1955. 161.

Next

/
Oldalképek
Tartalom