Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
Függelék: Csongrád vármegye 1806-ban készült rendszabásai a betyárok ellen, a közrendészet tárgyában
melly a' Szom s zéd Jurisdictiokkal azonnal közöltetvén a' Nagy Méltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanátsnak Currentatio végett által téte s sen. A' kár vallott el ve s zett Marhájára a' Bitangok között reá akadván, tulajdonát következendöképpen bé bizonyítani tartozik: Lakó Helyéből a' Nótárius alá írásával meg erö s sített írást hozzon, mellyben el idegenített Marhájának le írása világosan ki téve légyen. Ezenkívúl Hitét tartozik le tenni, hogy éppen ez a' Marha az, a' mely töle el idegeníttetett. A' tulajdonos Marhájára reá akadván a' Bitangok között, a' tartás pénzt tartozik meg fizetni, úgy hogy az alatt míg a' Helység költségén tartatik az illyen Bitang Marha, Nyári időben 3 xr. Téli időben 6 krajtzár s zokott napi Taxa vétette s sen meg rajta. A' tulajdonosok javára nézve meg hagyattatik, hogy a' melly Bitang Marhák 1-sö Junius előtt bé hozattattak, a' Téli drága tartásra nézve 1-sö Novemberben E s ztendönként Kótyavetye által el adatta s sanak. Ha a' Kótyavetye után a' tulajdonos Marhájára reá akad, az többé valóságában vi s z s za nem adódhatván, a' bé vett pénz a' Ca s sábúl nékie ki fizette s sen. A' SERTÉSEK LOPÁSA GÁTLÁSÁRÓL Minthogy a' Sertés lopások jobbadán a' Kaná s zok által, vagy ezeknek meg egygyezésével történnek, a' vevés és el adás eránt való, 's fellyebb ki tett Rend s zabások itt is egy betűig meg tarta s sanak, és s em a' Számadónak, s em pedig a' Bojtárjának, az Urának híre és engedelme nélkül, a' maga tulajdon Sertését is el adni s zabad nem lé s zen. Az Urátúl erre nyervén engedelmet, nem másképpen lé s zen s zabad azt el adni, hanem ha a' Helybéli Nótáriustól, a' ki a' Protocollumban bé fogja iktatni Pa s susa l^zen; külömben a' vevő az el adóval egyetemben mint Tolvajságnak gyanú s sai, és a' Rend s zabásoknak meg vetői fenyítte s senek.
