Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

Házas és hazátlan zsellér családok száma 1772 1828 1848 Országosan Békés megye Csanád megye Csongrád megye 8 828 12 981 2662 házas 1051 hazátlan 648 házas 163 hazátlan 1625 házas 871 hazátlan Ha ezen adatok alapján némi számításokat végzünk, kiderül, hogy az 1 telkes jobbágycsaládra eső teleknagyság átlaga Csongrád megyében volt a legalacsonyabb a Dél-Alföldön. Békésben emelkedés, Csanádban csökkenés figyelhető meg. Az 1 telkes jobbágycsaládra eső telekátlag 403 442 házas 131 996 hazátlan 9 175 házas 1 915 hazátlan 4 935 976 7 086 3 120 913 926 15 268 Megye 1772 1847 Békés 0,24 0,36 Csanád 0,45 0,39 Csongrád 0.33 0,33 A parasztság előrehaladó belső rétegződése miatt azonban nagy különbségek voltak a telkesek között is. Néhány tehetősebb gazda bérletek szerzése, uzsora stb. útján meggazdagodva több teleknyi földet is megkaparintott. A telkes jobbágyok legnagyobb része a sessiók (telkek) állandó aprózódása miatt csak 1

/

4 vagy kisebb telekkel rendelkezett. Tótkomlóson pl. már 1786-ban így oszlottak meg a telkesek: 1 telken felül 7, 1 telkes 17. 3

/

4 telkes 24. V2 telkes 80, % telkes 115. annál kisebb 4.

1!

' Hódmezővásárhelyen 1788-ban 87 gazda volt 4 telken felül, 64 3—4 telek között, 124 2—3 telkes. 283 1—2 telkes és 1307 család 1 «—1 telekig terjedő föld jobbágyi birtoklásában.Hatvan évvel később Kaszap Mihály főjegyző 14 telket. Hódi Pál 18. Uott. Az 1848-as adatok a házasokat és hazátlanokat együtt adják. 19. Scherer Ferenc: Békés vármegye társ. i. m. 11. 20. Szeremlei i. m. IV. köt. 52.