Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

IV. A betyárvilág emlékezete az élő néphagyományban

A Mónusok idején sokat legénykedtek, betyárkodtak a Lebuki-csárda környékén a „Maczelkák" (a nép is csak így, öszszefoglalóan nevezte őket). Az elnevezés kb. 12 tagból álló, híreslegénykedő, fenegyerekeskedő bandát takar. A 12 legény egymással rokonságban volt, a família szaporasága révén, valószínűleg első unokatestvérek lehettek. Különösen a Lebukicsárda ivójában voltak korlátlan urak. Olyan tekintélyük volt, hogy még maga Rózsa Sándor sem szeretett ellenkezni velük. Ha bárki is ellentmondott nekik, mikor a csárdában mulatoztak, agyonütötték és utána bedobták a csárda mögötti gödörbe. A csapiárost és a csendőröket egyaránt jól megfizették — gazdag család voltak — így sohasem derült ki róluk semmi. A 80-as évek után már sokkal békésebb életet éltek. (Molnár Imre.) Orosháza környékén talán Farkas Jancsi, az utolsó híres alföldi betyár tetteit őrzi leghívebben az emlékezet. Az igaz, hogy Farkas Jancsi személyét már nem tartja a nép olyan kimagaslónak, mint a lovasbetyárokét. Kocsinjáró betyár volt, tevékenysége „modernebb" vonásokat is mutat: dohánycsempészettel is foglalkozott. Vásárhelyi ember volt és hogy sokáig nem háborgatták betyárkodása miatt, annak köszönhette, hogy a vásárhelyi szolgabírót, királyi közjegyzőt néha egy-egy hízóval megajándékozta. (Molnár Imre.) A hagyomány szerint Farkas Jancsi nagybátyja volt a híres futóbetyár Szilágyi János (Fekete Sándor). Az állatok elhajlásában Jancsi rendkívül ügyes volt. Kutasról egyszer a csendőrség 32 hízóját elvitte bandájával, anélkül, hogy a felállított „poszt" (őrszem) észrevette volna. Ezért a lopásért később elfogták és a 32 hízó legnagyobb részét vesztegetésre kellett fordítania, bár nem eredmény nélkül, mert mindössze fél vagy egy évre ítélték végülis. A kutasi csendőrparancsnok nagyon szerette volna tudni, ki volt az az ügyes ember, aki még tőle is lopni tudott. A vásárhelyi szolgabíró megmondta neki, hogy a szegedi Csillagbörtönben keresse meg Farkas Jánost. A parancsnok el is ment és meg is látogatta őt, de Farkas Jancsi csúnyán összeszidta és hamaros kiszabadulását emlegette. Az utolsó híres betyár alacsony, zömök, mokány ember volt, min-