Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

1780 1847 Emelkedés %-ban Békés 61 964 238 964 385 Csanád 24 009 120 934 504 Csongrád 79191 243154 307 (Az 1780-as adatok csak a jobbágyi használatban levő területet mutatják, de az elenyésző mértékű allodizálás miatt lényegében az összes szántót fejezik ki. Egyébként a számszerű kimutatások általában sohasem pontosak ebben az időben és később sem, az arányokat viszont jól érzékeltetik.) A hasznosított holdak számának emelkedése azonban nem a jobbágyi földéhség kielégítését jelentette, hanem elősorban a földesurak saját kezelésébe vett birtokrészének (allodiumának) kiterjesztését és a majorsági gazdálkodás lassú kibontakozását. A művelésbe vett földterület növekedésével a jobbágytelkek számának emelkedése csak viszonylagosan tartott lépést, hiszen a lakosság 70 év alatt alaposan megszaporodott: Jobbágytelkek száma (1 telek a három megyében egyenlő volt I. osztályú földből 34, II. oszt. 36, III. oszt. 38 holddal — 1100 vagy 1200 négyszögölenként — és 22 hold réttel:)

M Az urbárium Megye életbeléptekor 1847 Emelkedés %-ban (1772) Békés 899 3806 423 Csanád 715 1921 283 Csongrád 620 2756 444 A lakosság számának növekedése

1

'' Megye 1777 1804 1827 1849 1851 Békés 56 182 92 209 138 909 117 900 165 665 Csanád 18 632 34 477 62 114 53 100 86 984 Csongrád 49 496 88 464 116 892 99 900 156 629 14. Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1895. 136—137. lap között id. táblázat. Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztikai forrásai. Bp., 1957. 20. tábla: A Mária-Terézia-féle úrbérrendezés főbb adatai. 15. Kovacsics szerk.: i. m. 7/a-d., 8/a. táblák. Az 1840-es nagy csökkenés meg az 1831-es, rendkívüli áldozatokkal járó kolera hatása.