Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

IV. A betyárvilág emlékezete az élő néphagyományban

Ezeket csak nevették, mer hogy olyan messze vót a városhó a főd. A város alatt má hetven forintot is elkértek érte.) A pusz­tákon még a szegedi vasút kiépülése (1870) után is nagymé­retű pásztorkodás uralkodott. Ennek bizonyítéka egy azóta ki­veszett elnevezés is- A jelenlegi „Kakasszékfürdő" megállóhely régebben „Pósahalom" néven szerepelt, azelőtt pedig Ke­nyérvári halom -nak hívták, mivel szombatonként ide hozták vonattal a pusztán legeltető pásztorok számára a sót és kenyeret. 1 (Kapus Mihály, 88 éves földműves, Székkutas.) „A vásárhelyi pusztán lévő bojtárokbul lettek a betyárok. Sok legény nem akart katona lënni, a fogdosás elül szökött el, aztán nem mert hazamenni, belesodródott mindenbe, kis lopás után nagyobb gyütt. Sokat a hajlama vitt a betyárkodásra." (Fekete Sándor 68 éves fm. Orosháza.) Mint általában mindenfelé az Alföldön, a legtöbb emlék va­lamelyik kiemelkedő betyárhőssel, főként Rózsa Sándor­ral kapcsolatos. „Negyvennyócba itt járt a vásárhelyi pusztán toborozni az embereket a csatába. Nagyapám ott vót pásztor, odament hozzájuk Rózsa Sándor, oszt névrül szóllítgatta a boj­tárokat: Gyere Miska, nem bánod mëg! Pista të is gyüssz, ugyë? A legények mentek is. Nagyapám mëg csak kérdezte a számadót, hogy ki ez, de a számadó nem szólt semmit, mer ha ott vót, nem vót szabad kimondani a nevit a Rózsa Sándor­nak." (Fekete Sándor) „össze is szedett egy regiment katonát, úriember komendánsa is vót." (Kovács Pál 88 éves fm. Kondo­ros). Rózsa Sándor egyébként középtermetűnél kissé alacso­nyabb, szélesvállú, fekete bajuszú, hátrafésült, vállig érő hajú ember volt, bő gyolcsgatyát, csizmát, ezüstgombos kék mel­lényt, árvalányhajas, magyar pörgekalapot viselt. (Fekete Sán­dor.) „Egyszer Szegedébe a színházba Rózsa Sándorrú akartak játszani. Ü ezt megtudta, odament az embereivel és közbeszót a játékba: Csönd! Akinek ékszere, órájja van, hozza ide! Mikor összeszedték az ékszereket, órákat, Rózsa Sándor aszonta: No, most igazán Rózsa Sándor jáccott! Tizenöt përcig sënki së mozdújjon, mer meghal! Ezzel elmentek." (Lehoczky János, 79 1. Jelenleg az Orosházától dél-nyugatra lévő. Bónum elnevezésű határrész Kakkasszék felé eső szélén van a „Pósahalom" nevű megállóhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom