Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok

Ráday tevékenysége egyébként rendkívül termékenyítőleg hatott a korabeli és a későbbi irodalomra. (Többek között Jókai: Lélekidomár c. regénye, Móra Ferenc: A Sándor körül c. novellasorozata és számtalan ponyva ennek a jele. A legismertebb ponyva: Fejérváry József: A szegedi vár kazamatái, 5 kötetben !) Ráday után csak nagyon ritkán, nagy szenzációként tűnt fel néha itt-ott néhány betyár. 1884-ben megkezdte működését a csendőrség, amely katonai jellegénél fogva alkalmas volt minden renitenskedő elem „fékentartására"; a betyárkodók kézrekerítésére épúgy, mint a 90-es évek parasztmozgalmainak sortűzzel való elfojtására. Farkas Jancsi, Vásárhely szülötte volt vidékünk utolsó nagyhírű betyárja, aki merészségével, igazságszeretetével és vonzó külsejével még ma is él az idősebbek emlékezetébenFarkas Jancsi kocsinjáró betyárként tevékenykedett, idejének nagyobbik részében azonban békés polgárként élt. Hírét az alapozta meg, hogy 1885. november 11-én az utána nyomozó két orosházi csendőrnek egy társával először megadta ugyan magát, utána azonban csellel mégis megszökött. Az üldöző csendőrök egyikét agyonlőtte.

243 Hamarosan elfogták ugyan, évekig vajúdott az ügye a gyulai törvényszék előtt, végül bizonyítékok hiányában kénytelenek voltak felmenteni. Kiszabadulása után ismét bandát szervezett és kisebb-nagyobb lopásokkal foglalkozott. Szegeden még a kasszarablást is megkísérelte. 1890 őszén Tyll László csendőrfőhadnagy, a legutolsó betyárok réme, felgöngyölítette a Farkas-bandát. A vezér megszökött ugyan, de kb. félszáz vele kapcsolatban álló ember kézrekerült. 1891. február 26-án este a kisteleki csárdában a 2<?3. Gyulai Ali. Levéltár. Békés vm. alispáni iratok I. 365/1885. alapszám. A jelentés szerint 1885. november 11-én estefelé lőtte le Farkas Jancsi Mankó György orosházi csendőrt.