Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok

és rendkívül sok értéktárgyat, ruhaneműt vittek el. 127 A nyo­mozás ebben az ügyben is teljesen eredménytelen volt. 128 Békés megye viszonylagos csendjét is egy uradalmi tiszt­viselő kifosztása rázta fel. 1852. dec. 6-án este 6 óra körül 9 betyár támadta meg Steiner Ignác békéscsabai uradalmi ins­pektor házát. Az alkalmazottakat és az asztalnál ülő háziakat megkötözték a felismerhetetlenségig bekormozott arcú táma­dók. Az inspektor összes nagyobb értékeit összeszedték, Stei­nen és feleségét, valamint egy vendégüket meg is kínozták, hogy a pénz rejtekhelyét megtudják. A betyárok közben meg­vacsoráztak, majd a fosztogatást tovább folytatva, éjjel 11 óra körül az inspektor kocsijéba befogtak és a kb. 8000 forint ér­tékű zsákmánnyal, Orosháza felé menve elrobogtak. A meg­kötözötteket végül a szomszédok szabadították ki. A csendőrök azonnal a betyárok üldözésére indultak, de nem tudták kézre­keríteni őket. 121 ' Enek az esetnek az az érdekessége van, hogy szenvedő ala­nya volt a nagynénjénél (Steiner feleségénél) nevelt gyermek, Munkácsy Mihály is. Emlékirataiban jelentős teret szentel gyermekkora e „borzalmas" eseményének: 1 ' 50 Steinerék a be­hatoló rablókról először azt hitték, hogy valamelyik szom­szédjuk tréfát űz velük. A nagy festő különösen nagynénje megkínoztatását fájlalja, Steinerne két hét múlva belehalt az elszenvedett verésbe- (Munkácsy memóriája különben egészen pontos, mindössze abban téved, hogy az üldöző csendőrök nyomban elfogtak hat betyárt, akiket hamarosan felakasztot­tak. A szomszédos megyékben ugyanis hetek múlva is köröz­ték a tetteseket.) Steiner kirablásában is a falusi osztályharc elemeit kell keresnünk. Az inspektor „jó módban élt és min­denki gazdagnak tartotta", 1­51 így nem csoda, hogy szemet ve­tettek rá a szegénylegények. 127. Uott. 5089 1852. 128. Uott. 5492/1852. 129. Gyulai Ali. Levéltár, főnöki iratok. 6663/1852. Szentesi Ali. Levéltár, 10 647 1852. Szegedi Ali. Levéltár, Csanád m. főnöki iratok 6674/1852. Magyar Hírlap. 1852. dec. 19. 130. Munkácsy Mihály: Emlékeim. Franciából fordította: Lestyán Sándor. Bev. Feleky Géza. Bp., 1921. 33—35. 131. Munkácsy i. m. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom