Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
III. A dél-alföldi betyárvilág eseménytörténete és a híresebb betyárok
kai vitték. 118 Ez a rablás is a bosszúállás jegyében folyt le elsősorban, de a parasztságon belüli osztályharcot is mutatja. A dél-alföldi betyárvilág e korszakának egyik legfigyelemre méltóbb esete történt 1851. november 28-án este, Palásthy Józsefnek, a Pallaviciniek Algyőn lakó jószágigazgatójának kirablásával és meggyilkolásával. A kíméletlen inspektor, akit a Pallavicini-uradalom kertészei gyűlöltek legjobban, a földesúr nevében szigorúan bevasaltatta a kertészek bérhátralékát, azonkívül 1851 őszén kijelentette, hogy a termés átadása után (1852 január elején) minden kertésznek el kell hagynia a telepeket, különben elűzeti őket. A dohánymonopólium behozatala miatt az uradalom számára a dohánytermelés nem lett kifizetődő, emiatt nem volt szüksége a kertészekre sem. Különösen Anyás és Hantháza népe tiltakozott Palásthy erőszakossága ellen, de az inspektor katonasággal verette szét a gyülekezőket. A szétkergetett, kétségbeesett kertészek az ún. „nagyasszony rétjén" verődtek össze és bosszút esküdtek, az ispán meggyilkolását határozták el. A fogadalmat 30 vagy több lovasbetyár hajtotta végre: kirabolták és megölték a pökhendi, népnyúzó Palásthyt. A bosszúállók kiléte a legalaposabb nyomozással sem derült ki, a faluk népe tudott titkot tartani. Még 1862-ben is csak találgattak a hatóságok. 1111 Palásthy megleckéztetése jól mutatja, hogy a betyárok tevékenységét legfejlettebb formájában csak egy lépcső választja el a parasztlázadástól. Az efféle ösztönös, a közvetlen kizsákmányolók ellen irányuló bosszúállás nem hozhatott lényeges változást a kertészek életébe, az uradalom — Csany kivételével — a következő évben a kertészfalukat sorban feloszlatta. 1852. április 19-én este egyszerre két nagyobb rablás is történt ezen a vidéken. Közülük különösen Horváth Mihály apátfalvi plébános háza kifosztásának volt nagy híre. A paplakot este 8 óra körül — a plébános távollétében — váratlanul meg118. Szentesi Ali. Levéltár, cs. kir. tvszék, büntető ügyek, X/63 1853. 119. A Palásthy-eset legjobb összefoglalása: Zsilinszky i. m. III. köt. 330, 435. Irodalmi feldolgozása pl. Rió (Békefi Antal): Sötét idők. Történetek a szegedvidéki rablóvilagból Ráday gróf korában II. kiad. Szeged, 1906. 139—152. (A nagyaszony rétje c. fejezet.) A témából Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház neves igazgatója, „Kószó Piros" címmel operát irt. Vö. Csongrád megyei Hírlap, 1958. aug. 20.
