Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

De a kapitalizmus térhódításával megyeszerte egyre nagyobb szerepet játszottak a tőkés bérletek. Ezek a mezőgazdasági árutermelés fokozására törtek. Egyre nagyobb kiterjedésű föld került ilyen hasznosításra. Ilyenek voltak a megye területén Pfeifer Antal megyeri, Bäsch Lipót töviskesi, Wolfinger Miksa sámsoni bérgazdasága.

128 Ezek mellett említendők még Klein F. csabai, Gortkó M. és társai bánhegyesi, Stern Márton geszti, Grósz Mór mezőgyáni, Schwartz J. sarkadkeresztúri, Kohner A. kornádi, Gaál J. szarvasi, továbbá ifj. Dérczy P. Sárkány A. ugyancsak szarvasi, Weisz Éliás csabai, Szabó Imre újkígyósi, Bäsch Béni szeghalmi, Roscher János, Beck József, Lipták János, Maczák György, Koós Mihály, Kontra J., Mauthner J. szeghalmi, illetve zsadányi bérletei.

129 Ezek a nagybirtokok és tőkésbérlők a mezőgazdasági termelés különféle ágaiban már specializálódtak. így pl. Wodianer gyomai birtokos a mesterséges kaszálók meghonosítása következtében a szálastakarmány termelésére fordította a fő gondot, a gyulavári uradalom pedig a mezőgazdasági ipar és ennek nyersanyagként szolgáló ipari növények termelését fokozta, a kamuti birtok az állattenyésztésre, itt is főleg a szarvasmarha-tenyésztésre törekedett. Geiszt Gyula és Geiszt Gáspár csákói és Lederer Rudolf szentandrási birtoka is túllépett az egyszerű szemtermelés gondolatán. A nagybirtokok technikailag is fejlettebb fokon álltak, mint a kisparaszti gazdaságok. Az 1871. évi mezőgazdasági összeírás az egész megye területén 94 gőzerővel működő gépet talált. Ezek között elsősorban a cséplőgépek domináltak. Ezeknek száma 78 volt. Ezen összeírás alkalmával a gőzekék még ismeretlenek voltak, vagy legalább is a Körösvidéken nem használták őket. Különféle mezőgazdasági célokat szolgáló gép még 16 volt a megye területén (daráló, lokomotív stb.). E kérdés tárgyalásakor nem haladhatunk el azon tény mellett sem, hogy a termelőeszközökkel való ellátottság az egész vidéken rendkívül gyarló. Ez a megállapítás elsősorban a kisparaszti gaz128 OBM. 638. 1. 129 Sándor Pál: A XIX. század végi agrárválság Magyarországon. Bp. 1958. 353. 1. 378., 386. 1.