Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
gye összes akkor létező községeinek helyzetét foglalják öszsze. 3 ' a A Békés megyei parasztság rétegződésének e kimutatása 19 helység adatainak összesítése alapján készült. Az egyes rétegeket az igásállattulajdon és a földbirtok együttes nagysága szerint különböztettük meg. Berzeviczky Gergely által közölt dicális adatok alapján egy igásállat egyenértékű ebben a megyében 5 hold földdel. A közölt adatokból világosan kitűnik, hogy megyénk szegényparasztságának jelentős százaléka (27,01) már a századforduló idején is nincsteeln volt. Ezeknek számát nagy mértékben fokozta a 0—5 holddal rendelkezők csoportja, akik közül megint jelentős rész csak 1—2 hold földet müveit (14,35%). Ez azt jelenti, hogy a vidék parasztságának nagy része: 41,36%-a nincstelen, illetve a szegényparasztság kategóriájába tartozott. így a századfordulón Békés megye parasztsága a földdel való ellátottság tekintetében igen kedvezőtlen helyzetűén volt. De szociális helyzete sem megnyugtató, hiszen azok a kedvezmények, melyeket a vándormozgalom és telepítés idején kiharcolt, már régen megszűntek. Sőt, rendkívül súlyos megterheléseket raktak rájuk a földbirtokosok. A majorsági föld folyamatban levő kitérj eszkedése következtében pedig még a fent említett csekély kiterjedésű föld is kicsúszott lábuk alól. A szolgáltatások fokozódására jellemző, hogy pl. Kétegyháza és Gyulavári birtokosa, Andrássy György gr. olyan súlyos tsrheket rótt a parasztokra, hogy azok sem a házi, sem a hadi sdót nem voltak képesek fizetni. 3 A nagybirtokosok a jobbágyság növekvő megterhelésével igyekszenek megoldani nehézségeiket és ezt oly mértékben fokozzák, hogy a parasztok nem képesek eleget tenni kötelezettségeiknek. A békési uradalomban 1812-ben már sokan elmaradnak szolgáltatásaik teljesítésével és ezért az úriszék 17 gyulai parasztot maga elé idéz, de vanak olyanok is, mint pl. 3'a Gyula. Állami Levéltár. Dicalis Consriptiók. E sorok írója készítette el a Békés megyei vonatkozású statisztikai feldolgozást a Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790. c. akadémiai kiadvány számára is. 3 V. ö.: Scherer Ferenc: Gyula város története. II. k. 416. 1.
