Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

Az egész megyei apparátus, az aristokrácia, egyes szervek hozzáfognak tehát ahhoz, hogy a dolgozó rétegek elégedetlenségét valamiféleképpen levezessék. A nagybirtokosokból álló Békés megyei Gazdasági Egyesület úgy véli, hogy elegendő lesz, ha 5000 frt. segélyalapot létesítenek és ezt használnák fel a segítségnyújtásra.

m Almásy László, akinek a birtokai nem adtak megélhetési lehetőséget a parasztok számára 1000 frt-os alapítvány létrehozásával akar segíteni Kétegyháza szegényein.

170 Wenckheim ugyanezt teszi Doboz község szegényeivel, midőn 200 frt. segélyt nyújt számukra (!) Ezeknek az öszszegeknek semmitmondó voltára utal az az adat, mely szerint pl. Szarvas község a millennium megünneplésére, vendégeskedésre 800 frt-t szavazott meg.

171 Az ínségesek számára nyújtott segély tehát még az egyszeri jól lakatást sem biztosíthatta. Nem vezetett eredményre az sem, hogy a hivatalos hely az 1898:11. tc.-ben a gazdasági munkások és napszámosok részére segélyalapot biztosított, hiszen mind ez még tüneti megoldásnak, sem volt megfelelő és a megye agrárproletariátusán egyáltalában semmit sem segített.

172 Nem lehet szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy a szociális állapot annyira romlott, hogy a szegényparasztok is sok esetben abba a helyzetbe jutottak, hogy nem volt elegendő vetőmagjuk sem. Viszont az a vetőmagakció, melyet megindítottak alig jelentett valamit az életükben, hiszen súlyos megkötésekkel tudtak csak azokhoz hozzájutni. Ezek szerint tehát csak olyanok kaphattak vetőmagot, akik 1. önhibájukon kívül jutottak bajba. Akik. tehát a szükség idején vetőmag gabonájukat kenyérnek dolgozták fel, már nem vehettek részt az akcióban. Igen figyelemre méltó a következő kikötés is 2. csak az kaphat vetőmagot, aki „érdemes" kisgazda. Nyilvánvaló, hogy ez a kikötés lehetőséget nyújtott a hatóságoknak arra, hogy az önkényeskedést a kiosztás terén a legszélsőkig vi169 BMJZK. 302. bgy. 2049. 1896. 170 BMJZK. 597. bgy. 15 800. 1896. 171 U. o. 172 BMJZK. 663. bgy. 21 141. 1898.