Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

Temes megyei Musnicza környékén. A telepítést kérő nyilatkozatot 120 (!) vésztői család írta alá és kérésüknek nyomatékot akartak adni, azzal, hogy a földművelésügyi minisztériumba küldöttséget is menesztettek kérésük tolmácsolására. ,.Bár a telepítés, — jelzi a hivatalos jelentés, — a község lakosságát apasztaná, tekintettel arra, hogy Vésztő községnek rendkívül kicsiny a határa és így a tervezett telepítés a munkásfelesleget vonná el, a szociális bajok megszüntetése céljából a hivatalos hely is szükségesnek látja a telepítést." Mi más ez, mint a földkérdés megoldhatatlanságának, cinikus beismerése, így érthető, hogy újabb és újabb csoportok indultak el dél felé, hogy új telepítések kialakításában vegyenek részt.

157 Jelentősek voltak a telepítés financiális következményei is. A parasztok hosszú időre kötötték le magukat, hiszen a megváltási összeget ötven esztendő alatt kellett letörleszteni és ezen kívül még kamatot és annuitási összeget is tartoztak fizetni. Ez is katasztrális holdanként 5 kor. és 80 fill.-t tett ki. Az első részletet ezek szerint 1899-ben, az utolsót pedig 1950ben tartoztak volna (!) kifizetni a telepesek. A fizetések megkezdésének időpontjában a földnek csupán l

f$-à volt a cserjéktől és tuskőktől megtisztítva, az ígért legelőterület pedig teljesen letarolatlan volt. A fent jelzett esztendőig, tehát 1899-ig, 44 telepes kezdett hozzá a tuskók. irtásához, de csak 141 holdon tudta azt elvégezni. A szerződési feltételek között szereplő földterületnek is csak 2

/:í-át tudta átadni a kincstár, mivel az erdő letarolatlan volt. Az átadott föld csak a századfordulón került művelhető állapotba. A parasztok gazdasági megerősödése itt is elmaradt. A kisexistentiák nagy áldozatok árán sem tudtak meggyökeresedni, viszont az állam jelentős bevételi többletre tett szert, másrészt pedig a pénzintézetek is megtalálták számításaikat ezen vállalkozásokban. A parasztság új területeket tört fel, művelhetővé, termékennyé tette azokat, a vetésterületet kiterjesztette, a földek adóztatását fokozta és ezzel mind a kapitalista gazdálkodás,