Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

pedig 205, összesen tehát 771 hold volt felesbérletben.

1111 Ez a kisbérlők által használt terület már 400 holddal kevesebb, mint amennyit az előző esztendőben usuáltak ilyen módon. Egyetlen esztendőben tehát sok kisbérlő vesztette el ilyen módon a munkát és kisbérletet. Ebben az időben az uradalom már mint elvet alkalmazta a kisparaszti bérletek megszüntetésének gondolatát. Az egyik uradalmi jelentés arról ad hírt, hogy eddig a „kurticsiak minden különösebb rend nélkül" 200 holdnyi területet használtak, most pedig arról szól a jelzett utasítás, hogy azt most elveszik és a területeket a pálmatéri uradalomhoz csatolják. Három további táblát pedig, melyet ugyancsak bérlőktől szednek el, „célszerűen" a nagyszénási uradalomhoz csatolják.

120 A Károlyi uradalomnak és általában a nagybirtokoknak ez a gazdálkodása nagy csapás a vidék parasztságára, hiszen a kisbérleti rendszer megszüntetése egyszerre tarthatatlanná tette a helyzetét. A bérletek eddig tárgyalt formája tehát nem a földszerzés felé vezető utat jelentette a parasztság számára, nem segítette elő annak gazdasági megerősödését, kiemelkedését, mert az uradalom önös érdekből keresztül húzta ilyen számításait. A Viharsarok parasztmozgalmaival foglalkozó irodalom rengetegében általában az a felfogás lett úrrá, hogy 1. nem értették meg, érthetetlennek tartották az akkori uralkodó osztály tagjai ezeket a mozgalmakat, mivel véleményük szerint, ha nem is fényűző, de tisztességes megélhetést biztosított ez a föld a munkásság számára,

121 2. de volt olyan felfogás is, mely szerint a vidék parasztsága lelki „magárahagyottsága" következtében szervezte meg mozgalmait.

122 Az elmondottak világosan utalnak azokra a gazdasági, racionális okokra, melyek végeredményben a parasztságot szembeállították a nagybirtokkal. 119 Matolay idézett jelentése. 120 U. o. 122 Scherer Ferenc: Gyula város története. II. 317. 1.