Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

is, hogy némely helyen a községnek jutott közlegelőt több birtokos egyesenként, és a királyi törvényszék mellőzésével, magánúton szándékozott felosztani. Amikor a panaszosok jelentései alapján a vizsgálatot lefolytatták kitűnt ugyan az, hogy a közlegelőnek csak ideiglenes felosztását akarták ily módon végrehajtani. Az általános és végleges felosztást pedig a község nem szándékozik a bíróság közbejötte nélkül elintézni. így ismét csak a birtokosok egy szűk rétege, mely a község vezetésében vett részt, nyerészkedett ezen a felosztáson. Az e kérdéssel foglalkozó akta még nyíltan ki is emeli, hogy „az ideiglenes felosztás révén senkit kár nem ér, mert a felosztást éppen a birtokosok érdeke kívánta".

56 Egyes esetekben tehát a hatóságok nem leplezett erőszakossága segítette a régi birtokosokat, más alkalommal a parasztságnak a község ügyeinek intézésében vezetésre szert tett gazdagabb része tolta háttérbe a nagy tömegek érdekeit, de van arra is adatunk, hogy a hatóságok minden komolyabb ok nélkül jóváhagyni vonakodtak, vagy halogatták a legelő felosztását vagy a tagosítást. Van olyan eset, hogy az úrbéri egyezséghez már 1885-ben hozzájárult a pénzügyminiszter, de 1389ben még mindég nem volt elintézve az ügy. A megye akadályozta az ügy lezárását alaki kifogásokra való hivatkozással/'

7 A megye törvényhatósági bizottsága szerint számosan voltak, akik a kiosztás alkalmával jóval több földet kaptak és ismét sokan vannak, akik illetményeiknél kevesebb földben részesültek, így a hivatalos tényezők arra sarkallták Battonya községet, hogy azokkal, akikkel ellentét áll fenn a kapott föld menynyiségét illetően, tárgyalást folytasson. A kérdés megoldása azonban nem egyszerű, mert sokan voltak, akik bár többet kaptak az őket illető résznél, mégis hosszú időn át használták és háborítatlanul birtokolták a földet és most nem hajlandók azt visszaadni. Ilyen körülmények között a rossz felmérések kijavítása nem valósítható meg. A parasztok között huszonnégyen vannak, akik kevesebbet kaptak az őket megillető te56 O. L. Bm. lt. K. 150. u. o. 16. 1. 57 O. L. Bm. lt. K. 150. 1889. VI. 6. 45 798. sz.