Dankó Imre: A gyulai fazekasság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48-49. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

KÉT OKMÁNY A NAGY PER ANYAGÁBÓL. (22.) Ideiglenes kötelezvény. Hatvan azaz 60 ezüst forintról, melyekkel az alólírott Gyulai Fazekas Czéh Gyula Várossátói az úgynevezett Bárdosból örökáron megvett egy és fél hold föld árában tartozásban maradt, és mellyeket az alólírott Czéh Gyula Várossának a midőn a folyamatban lévő tagosítás befejezte után a Bárdos területről a további intézkedés meg fog tétetni, hiány nélkül a legelső felszólításra lefizetni tartozik. Minek nagyobb erejéül a nevezett Czéh tagjai egyik s másikért jótállanak, és vagyonukat kölcsönösen lekötik. A jelen kötelezvényt pedig megerősítésül saját Czéh pecsétjükkel ellátják. Kelt Gyulán mártius hó 2-án 858. Czéh mester Tasnády Imre sk. Atya mester Müller András sk. if. Lutzi Istvány sk. Czéh jegyző és a többi mester urak. P. H. Alolirott hivatalosan bizonyítom, mikínt a túlsó lapon érintett föld vételi árába a Gyulai Fazekas czéh az 1858/9 ik évi városi pénztári napló 166 tétel sz. a. 1859 ik év Január 9 én a túlsó lapon érintett 60 pengő flot vagyis hatvanhárom forintot amt. ért. a város pénztárába hiány nélkül befizettetett, s így a város tökéletesen kielégítetvén, többé nevezett czéhen követelése fen nem forog. Gyulán Martz 11 én 1861 Lindberger István sk. pénztárnok. P. H. Jelen hivatalból hitelesített másolat az eredetivel szorul szóra egyezik, és hogy ez kizárólag Gyula városa mérnöki hivatala részére adatik ki bélyegtelenül, ezennel hivatalosan bizonyítom azzal, hogy eredetije a gyulai volt fazekas czéh ezidőszerinti tagjainak visszaadatott. Gyulán, 1889. november 4. Laczkó Péter sk. kiadó. 20 t. ügy. 1896 Tekintetes városi Tanács! Ifj. Valient Pál és tsai gyulai fazekasoknak az 1042./1896 sz. végzéssel kiadott azon jkvi kérelmét, hogy részükre agyagtermelő hely jelöltessék ki, azzal terjesztem viszza. hogy kérelmük jogos, s így teljesítendő, mert az iratokból az tűnik ki, hogy a fazekas czéh 1858-ban 1 yi hold területet vett a várostól e czélra, s annak árát 60 pengőben meg is fizette. Kitűnik az is, hogy ezen terület 1888 ban a régi körgát kijavításához felhasználtatott, s így folyamodókat, mint a vevő czéh ioeutódait kárpótlás illeti. Kérdés csak az lehet, hogy a kérdéses földből mennyit használt fel a város, mennyi kárt okozott a folyamodóknak ezzel, mert azon területet a czéh és ők 1858-tól — 1888 ig használták, s ekként kétségtelen, hogy a város által elfoglalt terület az elfoglalás alkalmával nem bírhatott olyan értékkel, hogy a helyett most újra másfél hold föld átengedésére tarthatnának igényt kárpótlásul. Azért kihallgatandók lennének folyamodók arra nézve, hogy mennyi területet kivannak kárpótlásul. Ennek határozott megjelölése nélkül szerintem érdemleges határozatot hozni nem lehet. Gyulán, 1896. febr. 22. Tisztelettel : Dr. Zöldy Géza sk. főügyész 22. Mindkét okmány GYÁL 588./1962.