Dankó Imre: A gyulai fazekasság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48-49. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Oros. Adatait lásd a készítményjegyzék 1. pontjában. Érdekessége a széles karimájú szájkiképzés és az ecsetnyomos díszítés. tak. Innen adódik aztán az, hogy a református fazekasok zártabb egységet alkottak, mint a katolikusok és, hogy termékeik archaikusabbak azokénál. Segédekként már, hacsak lehetett, otthon dolgoztak azok a fazekas fiúk is, akik másutt, nem az apjuk mellett inaskodtak. A múlt század végén a sok munka még megkövetelte, hogy időszakosan idegen segédeket is alkalmazzanak. Különösen a kályhások voltak erre rászorulva. Sok kályhássággal nem foglalkozó fazekas is vett fel idénymunkára kályhás segédeket, nehogy az egymás közti versenyben lemaradjanak. Azonban itt is vigyáztak a felekezeti hovatartozásra, valamint arra is, hogy a ma itt, holnap ott dolgozó segédek lehetőleg le ne horgonyozzanak Gyulán. A Gyulán való letelepedéstől általában féltek és igyekeztek is azt megakadályozni.