Dankó Imre: A gyulai fazekasság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48-49. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

(9). A gyulai fazekas céh hanyatló körülmények között érte meg a céhek felosztását (1872). A feloszlott céhek helyébe Gyulán három ipartársulat alakult. A fazekasság még ekkori szervezettségét, erejét és jelentó'ségét mutatja, hogy Gyulán elsőnek ők alakítottak 1874. március 14-én ipartársulatot a város legjelentősebb iparaival közösen (a cipészekkel, kalaposokkal, kötélgyártókkal, szabókkal, szűcsökkel együtt) Gyulai Első Ipartársulat néven. A fazekasok a társulaton belül önálló agyagipari szakosztályt alkottak (10). A nagy pert aztán a várossal már nem a céh, hanem a Gyulai Első Ipartársulat, mint a fazekas céh jogutódja folytatta. Dacára a nagy perben mutatkozó sok energiának, erőnek, a gyulai fazekasság mindinkább veszített jelentőségéből. A múlt század 90-es éveiben már nehezen tudtak inast is szerződtetni és a szakma mindjobban kezdte felvenni a kihaló mesterségek jellemző sajátságait. Szinte kizárólag belterjes szakmává vált, egyre több és több lett a mesterséget özvegyi jogon folytató műhely, új műhelyek nem alakultak. Nem volt kedvező a gyulai fazekasokra nézve az 1884. XVII. t-c. alapján nagy üggyel-bajjal, sok huzavona után csak 1914-ben létrejött Gyulai Általános Ipartestület működése sem. A fazekasok ugyan nem ellenezték az ipartestület megalakítását, mint a csizmadiák, de tekintettel arra, hogy az ipartestületbe csak képesített iparosok léphettek be, soraikban zavart keltett. Gyula fazekassága még ebben az állapotában is megőrizte bizonyos központi jellegét. 1913-ban a Kereskedelem- és Iparügyi Minisztérium többek között itt, Gyulán is rendezett agyagipari tanfolyamot. Az előadó Farkasházy Fischer Vilmos vándortanár volt. A tanfolyam céljául azt tűzték ki, hogy a kor sajátos stílustörekvéseinek megfelelően kiemeljék a fazekasságot a hétköznapi szükségletekre termelő iparágak közül és a luxus cikkeket előállító iparágak közé helyezzék. A tanfolyamot bezáró kiállítás is ezt a célt szolgálta, a felületi sikerek mellett minden különösebb eredmény nélkül. Egyetlen eredményeként talán azt könyvelhetjük el, hogy a gyulai fazekas-kályhás készítményeken jóidéig föllelhetők voltak a szecesszió mesterkélt vonásai. A tanfolyam kézenfekvő célját, azt tudniillik, hogy az ipartestületi szervezet által megkövetelt minősítést, képesítést megszerezzék nem érte el, mert kizárólag idős, régóta a fazekas-kályhás szakmában dolgozó gyulai és környékbeli mesterek, családtagok vettek csak rajta részt. A gyulai fazekasság tovább sorvadt és 1938-ra elérte azt az időt, hogy már nem volt tanoncvizsgáztató bizottsága sem. Kénytelen volt a kornádi ipartestület érdeklődésére a gyulai ipartestület azt válaszolni, 9. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara... 1877-ben. Arad, 1878. 123. 10. Uo. 340.