Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)
jedésű Sárrét vadvizeit csapolta le. A Galacz-féle Monográfia szerint a gyulavári—varsándi uradalomban 1870—90. közt a vízrendezés következtében a terméseredmények megkétszereződtek, az ármentesített földek ára pedig ugrásszerűen emelkedett. Más ármehtesített vidékeken is hasonló volt a helyzet. 1937—1942. években a megyében épült hazánk első jelentős duzzasztóművé Békésszentandráson, mely lehetővé tette a Körösök szeszélyes vízjárásának szabályozását, a víznek öntözésre való gazdaságosabb felhasználását, a folyó hajózását, valamint a Körösök holtágainak felhasználását víztárolásra . A duzzasztómű mellett két 85x12 méter hasznosméretű hajózsilip is épült. A főágban két darab 22 méter széles duzzasztótábla teszi lehetővé az 5,5 méteres vízszintem élést. Ez az emelés arra is elegendő, hogy a holtágakba gravitációsan jusson be a víz, tehát gépi emelés nélkül. Kb. 20 millió m 3 víz tárolását teszi lehetővé ez a nagyméretű műtárgy. A duzzasztómű a felhasználható öntözővíz mennyiségét kétszeresére emeli. A vízmennyiség így 12 m 3 /sec, melynek kb. harmada megyénkben hasznosul. A tiszalöki vízlépcsőt nem hagyhatjuk említés nélkül, mivel megyénk öntözésének bővítéséhez ez a mű is jelentős mértékben járult hozzá. Ez a hatalmas műtárgy az első ötéves tervidőszakban épült fel. A Körösök vízhozamát emeli majdnem kétszeresére. A Főcsatorna 1956. nyarán nyílt meg, s már kezdetben 5 m 3 víztöbbletet biztosított a Körösvölgy számára. A Keleti Főcsatorna teljes megépítése után ez a mennyiség 17 m 3-re emelkedik. Tiszalöki duzzasztómű három, egyenként 37 méter széles duzzasztótáblából áll. 7,5 méteres vízszíntemelést eredményez cz az építmény, amely szocialista rendszerünk egyik büszkesége. A hajózsilip 80 méter hosszú és 17 méter széles. Ez ezer tonnás hajók továbbítására alkalmas. A vízlépcsőbe három vízturbinaegység került beépítésre, amely 12 MgW/óra villamosenergiát termel. Az építmény 200 000 hold öntözését teszi lehetővé. Az említett vízforrásokon kívül megyénkben is növekedik a jelszín alatti vízfórások jelentősége — a csőkútas öntözés. Kevermes— Medgyesegyháza—Elek környékén kedveznek legjobban a hidrogeológiai viszonyok ennek az öntözésnek. A csőkútas öntözésnek múltja is van megyénkben, Kevermes és Orosháza környékén már a harmincas években öntöztek ilyen módon, sőt Gyula csőkútas öntözése is jelentős sok éve. A megye nagyrésze vízügyi igazgatási szempontból a Gyulai kisebb részben a Szegedi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik.
