Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

BÉKÉS MEGYE ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁSA 1. Az öntözés szükségessége és lehetőségei Hazánk egyik legértékesebb mezőgazdasági vidéke Békés megye, ahol nemcsak napjainkban nagy az öntözéses növénytermesztés jelentősége. A múltban is úttörő szerepe volt megyénknek az öntözés fejlesztésében és terjesztésében. Jelenleg országosan a harmadik helyen áll, s csak Szolnok és Hajdú-Bihar megye előzi meg öntözött terület nagysága szempontjából. Ez a körülmény semmi esetre sem véletlen. A megye éghajlati viszonyai szinte parancsolólag előírják azt, hogy az itt gazdálkodók, az üzemvezetők éljenek a természet adta lehetőségekkel, s az aszály pusztítása ellen védekezzenek a folyók vizeinek felhasználásával. Azzal a vízzel, amely oly gyakran döntötte romba szilaj áradatával az ember dolgos kezének eredményeit. A. Körösvölgy, amelyhez Békés megye nagy része tartozik, hazánk legszárazabb tája. Az évi csapadék 40 éves átlaga csak 536 mm. Szarvason 1901—1950. közötti fél évszázados időszak évi csapadék átlaga 546 mm. A nyári félévben április-szeptember közötti csapadék átlag 315 mm. Annak időszakos megoszlása is ingadozó, s ez a körülmény e tájon bizonytalanná teszi a mezőgazdasági termelést. Az egyes évek csap ad ék összegében nagy eltérések mutatkoznak ugyanúgy, mint az évi hőértékben, napfényes órák számában és egyéb éghajlati tényezőkben. Megdöbbentő károkat okozhat az aszály. 1935. évben például csupán a Körösvölgyben 400 ezer vagonnyi terménykiesést okozott ez a természeti csapás. Ezek a körülmények megkövetelik, hogy az ember megtegye a magáét a természet csapásai ellen. Ne tartsuk leküzdhetetlennek úgy, mint számos egykori polgári tudós. Kogutowitz Károly például a következőket írta egyik közleményében: „A magyar éghajlat rendkívül szeszélyes és ennek változtathatatlanságában a magyar gazdának bele kell törődnie." A talajnemek szempontjából kiemelkedő körülmény a megyében a változatosság. Jó talajnemek mellett elég jelentős a rossz tulajdon-