Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)
A monokultúrás termelés mellett a talaj leromlása, elgyomosodása, a táplálóanyag visszapótlás hiánya miatt gyakran a rizstermesztés többéves szüneteltetésére kényszerültek a gazdák. Ezek a területek néha évekig parlagon álltak, majd újból rizstermesztéssel hasznosították azokat. A monokultúrás termelés a termésátlagok rohamos csökkenését eredményezte. A kedvezőtlen életkörülmények között élő rizsen mind gyakrabban léptek fel a betegségek, szaporodtak el a kártevők. 1955-ben hat métermázsa alatt volt a termésátlagunk, amikor már a termelési költség sem térült vissza. Ugyanakkor kedvező viszonyok között a gyomai Alkotmány Tsz 60 kat. holdon 22,17 mázsás, a sarkadi Haladás Tsz 31 holdon 25,60 mázsás, a köröstarcsai Bartalusz Szakcsoport 106 holdon 30 mázsás termést takarított be. Az alacsony termésátlag okát tehát a helytelen termelésben kell keresnünk. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés jelentős változásokat hozott a rizstermesztés vonalán is. A korszerű, tereprendezett, nagytáblás telepeken a helyes talajmüvelés, vetés, vegyszeres gyomirtás, megfelelő víztartás, táplálóanyagvisszapótlás mellett a termésátlagok emelkedésére számíthatunk. A repülőgéppel végzett vetés, műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás is egyre inkább terjed, ami nemcsak gyorsabb, de jobb és olcsóbb termeléstechnikát is jelent. Az új telepeken vetésforgóban termesztik a rizst, ahol nincs akadálya a talaj tápanyagai visszapótlásának, elkerülhető annak nagymétékű leromlása. Két-három évi termesztés mellett a terület nem gyomosodik el oly mértékben, ami gátolná azt, hogy a rizs után más szántóföldi növényt termeszthessünk rajta. Az újtípusú telepek nagy előnye az is, hogy a rizs után kisebb, házilag is elvégezhető átalakítási munkákkal áttérhetünk más növények öntözéses termesztésére, azok vízigényének leginkább megfelelő öntözési módra. Szántóföldi növények öntözéses termesztése. Alig van olyan növény, mely bírná a vízborítással való árasztást. Ezért a szántóföldi növények öntözése csak nagyon lassan indult meg a megyében. A régi telepépítési módszerek mellett, mely csupán a rizs vízigényét vette figyelembe, a szántóföldi növények öntözése nem járt sikerrel. Az elmúlt öt év alatt viszont 6000 holdról 16 000 holdra emelkedett megyénkben a szántóföldi öntözések területe, ami 160%-os emelkedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy az egyoldalú rizses szemlélet, — mely 1957-ig uralkodó volt a megyében az öntözéses gazdálkodás vonalán — megszűnt. A szocialista üzemek mégismerkedtek a szántóföldi öntözés módszereivel, agrotechnikájával, eredményességével. Ahol megfelelően képzett szakemberek irányították az öntözéseket, és annak egyéb üzemi feltételei is biztosítva voltak, az eredmény nem maradt el. Komoly szerepet játszottak az áttérésben a szakcsoportok. Ezek bérleti szerződése hosszabb időre szólt, mint ahogy a M. T. 1086/1955. számú rendelet engedélyezte a
