Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Az esőztető öntözési módszerek az utolsó öt esztendőben rohamosan terjedtek el. 1957-ben még csak jelentéktelen terület, ma pedig az összes öntözött terület 37%-án üzemelnek. Nagyobb befektetést kíván ez a módszer, de számtalan előnye miatt a szocialista üzemek legkedveltebb öntözési módszerévé vált. Az esőztető berendezések sok kül- és belföldi változatával találkozunk ma megyénkben. Igen nagy előnye, hogy ezzel az eljárással az öntözővíz mennyisége pontosan szabályozható. Megfelelő használat mellett tereprendezést nem kíván. A nagyüzemi gépesítést egyáltalán nem akadályozza. A könnyebb, vizet jól vezető talajokon — drága üzeme mellett is — a legjobban használható módszer, főleg nagy termelési értéket képviselő növénykultúrák öntözésére. A kertészeti üzemek is szakítottak ma már a régi kisüzemi módszerekkel (bolgár árasztó) és a nagyüzemnek jobban megfelelő barázdás áztató és esőztető módszerekre tértek át. Ennek megfelelően ma már inkább 40—100 holdas nagyobb egységekben folyik a kertészeti öntözőgazdálkodás. b) Az öntözött terület megoszlása növénykulturánként Az öntöző üzemek növénytermesztésének belső arányai az utóbbi öt év alatt jelentősen megváltoztak. Növény 1957 1961 Rizs 9 615 5 837 Szántóföldi növények 6 005 15 946 Kerti növények 1 446 3 142 Rét és legelő 431 2 406 Egyéb növények — 458 Összesen : 17 497 27 789 Beépített, de öntözéssel nem hasznosított terület : 9 272 7 991 Összesen beépített terület: 26 769 35 780 kat. hold. A rizs a múltban, mint pionir növény, jelentős szerepet játszott. Az egyéni gazdálkodás során az öntözéses kisüzemek 80—90%-a rizstermesztő volt. A régi értékesítési árak mellett a rizs már rövid idő alatt visszafizette a termelőnek a beruházási költségeket, a további években viszont meglehetősen magas jövedelmet biztosított. A rizstermesztés érdekében létesített telepeket nagyrészt a későbbi években is öntözéssel hasznosították, gyakran minden átalakítás nélkül. Tehát a rizstermesztés érdekében létesült telepek később is az öntözés szolgálatában álltak. 1957. és 1961. között a rizs vetésterülete 40%-kal csökkent. A csökkenés oka az eddig monokultúrás