Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Érdekes közigazgatásilag is vizsgálni az öntözés megoszlását. Ezek szerint 1936-ban Békésre 55, Békéscsabára 377, Dobozra 251, Gyulára 151 és Gyulavárira 120 kataszteri hold öntözéses terület jutott. A műrét vezetett területileg 390 holddal, s a bolgárkertészetnek volt még hasonlóan jelentős területe —379 kat. hold. Kísérleti terület jelentéktelen. Elenyésző az öntözött szántó terület is (37 hold). A beszámoló szerint a kertészetek száma 61-el, a műrétek száma 11-el szaporodott. Összesen 5 üzemben öntöztek 132 hold gyümölcsöst. A tehetősebb bolgárkertészek jó haszonra tettek szert, a gyengék azonban a spekuláció karmaiban estek az értékesítés szervezetlensége miatt. Megtörtént, hogy Gyulán 4 fillér volt a zöldpaprika ára. ugyanakkor a fővárosi kiskereskedelem 60 fillérért árusította kilóját. A vasúti szállítás csak 3 fillér/kg-ba került. A szántóföldi öntözés ebben az időszakban kezdődött. A burgonya öntözése hozta a legnagyobb jövedelmet. Öntöztek még kukoricát, cukorrépát, káposztát és lucernát. A 24 holdas Gyula-galbácskerti minta-öntözőtelep terméseredményei kiemelkedőek. Káposzta 285, burgonya 144, kukorica 45,5 takarmányrépa 450 q termést hozott. Az 1940-es években kialakította az akkori kormányzat a vitézi minta-öntözőtelepeket, amelyeknek politikai célokon kívül az volt a rendeltetése, hogy a gazdaközönségnek a gyakorlatban bemutassák az öntözéses gazdálkodás előnyeit. A telepvezetők rendszeres illetményt, s a termésből pedig részt kaptak az államtól. Az endrodi mintatelep a Hármas-Körös* jobbpartján feküdt. Területe 13,8 hold, amelynek fele a terepszínt egyenetlensége miatt nem volt öntözhető. Közgazdasági viszonyai előnyösek voltak. A telepet ugyanúgy, mint a többit, jól ellátták gazdasági és egyéb épületekkel. Az endrődi telepen egy Deutz-Diesel motor hajtotta a 40 l/sec teljesítményű szivattyút. Rizstermesztéssel értek el jó eredményeket. 1941-ben 17,5 q I. osztályú hántolatlan rizs termett 2 q szuperfoszfát felhasználásával. A ludadmajori mintatelepet a Kettős-Körös partján alakították ki 18 holdnyi területen. Ennek a telepnek a közgazdasági viszonyai kedvezőtlenek voltak — főként a településektől való nagy távolság és az útviszonyok miatt. Egy 8 HP-s Diesel nyersolajmotor biztosította a szivattyú meghajtását. A telep csurgalékvize a közeli HoltKörösbe folyt. A méhkeréki mintatelepet a Fehérkörösi ArmentesítŐ, Vízrendező és Öntöző Társulat segítségével szervezték 31,5 holdon. Eredetileg ez a terület ősgyep volt. Megyénkben több „úttörő telep" is volt, melyek ugyancsak említés érdemelnek. Békéscsaba város 7 holdon rendezett be