Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)
IV. A gyulai vásár jellegzetes alakjai
keletje volt. Az erdőhátiak szívesen jöttek ide árulni, mert tudták, hogy biztos piacra jönnek. A vásárok kezdete előtt 2—3 nappal a szekerek százai indultak útnak az Erdőhátról Gyula felé. A szekerek borulásig meg voltak rakva a különböző készítményekkel. Sokszor az árus már nem is fért fel a szekérre, hanem a lovak mellett gyalogolt. A szekéren csak az elemózsiás keszkenő, a tarisznya vagy az általvető fért meg, amibe a kenyér mellé leginkább túrót, hagymát tett az asszony. A faszerszámárusok útközben is kötöttek vásárt. Azokban a falvakban, de méginkább uradalmakban, amelyeken keresztüljöttek, mindig akadt vevő is. Ilyenkor megálltak, és a rakomány legtetejéről szedtek le és adtak el egyes darabokat. A faszerszámkészítő erdőhátiak fele-fele arányban voltak magyarok és románok. Mind a magyar, mind a román árusok a korabeli népviseletben jöttek portékáikkal, és tették sokszínűbbé, elevenebbé a gyulai vásárt. A HISTÓRIÁS A históriások voltaképpen könyvárusok voltak, legalább is olyanokról, akik maguk írták volna a históriákat, nem szól az itteni emlékezett. Vásáronként egy mindig akadt. Füzeteit földre terített ponyván árulta, kínálásukba sosem fáradt el. A verses históriákat órahosszat mondta, a prózaiaknak csak a lényegét ismertette. A históriásokat mindig nagyszámú közönség vette körül, és álmélkodva hallgatták előadásaikat. Gyulán és környékén még ma is sok a múlt század 60-as, 70-es éveiből származó históriát lehet találni, tanúbizonyságául annak, hogy mennyire népszerűek voltak. A históriákat vidéki nyomdák készítették leginkább, köztük a gyulai Réthy Lipótféle nyomda is. Réthy adta ki például 1838-ban először, azután még jó néhányszor, a Nagy Sámuel geszti nótárius által írt Asszony törvény című füzetet is. 86 Nagy Sámuel Asszony törvénye ugyanolyan népszerű volt, mint a Mátyus Péter históriája a Világ csudaszép aszszonyáról, amit 1859-ben adott ki Réthy. 87 A prózai históriáknál nagyobb kelendőségük volt a verseseknek. Volt belőlük elég, hiszen a históriákat készítő nyomdák itt voltak a közelben. Tichy Alajos nagyváradi officinája csak úgy ontotta őket. Közülük még ma is sokan ismerik Gyulán, a katolikus részen a Krisztus Urunknak az ö Szűz Sz. Anyjától való vég-búcsú vétele 86 N. S. G. N. (Nagy Sámuel, geszti nótárius): Egy satyra Asszony Törvény. Melylyet az egykori falusi asszonyokból fenállott Bírák Protocollumából hitelesen kiírt és közrebocsátott. . . Gyula. Réthy Lipót, 1838. 16. p. Erkel Ferenc Múzeum Adattára: 3891. 87 Mátyus Péter: A világ csuda srép asszonya, vagy: Az Igazmondó tükör. Igen nevezetes mulattató tündéri néprege. Nyomtatott Réthy Lipót könyvnyomdájában Gyulán. 1859. 16. p. Erkel Ferenc Múzeum Adattára: 3892. 88 Krisztus Urunknak az ő szűz Sz. Anyjától való vég-búcsú vétele. Nyomtatott Tichy Alajosnál Nagy-Váradon, 1863. Erkel Ferenc Múzeum Adattára: 3890.
