Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

I. A gyulai vásárok és piacok története

építettek a külsővásártéren. A külsővásártérre később még egy cédulaházat emeltek, egy pedig a belsővásártérre került. A felhajtás ellenőrzésére viszont a csabai, a kígyósi, az aradi, a péli, a gyulavári, a sarkadi és a dobozi utak végére kisebb cédulaházakat emeltek. A földesuraság vásári jövedelmét sokan veszélyeztették. A különféle kiváltságokkal, vámmentességekkel, áruló- és vevő-helyiségek, kereskedő kompániák és kereskedők mellett sokan csalással, kijátszással is próbálkoztak kibújni a vám- és helypénzfizetési kötelezettségek a ól, es nem egy esetben nemcsak perpatvarra, hanem verekedésre is sor került ebből kifolyólag. Különösen sok gondot okoztak a vásáion megjelent árulni szándékozó vidéki nemesek, akiknek ne~ mességi igazolása igen körülményes volt.

28 Nemcsak a viszályok csökkentésére és a felmerült ügyek gyors, a helyszínen történő elintézésére létesítették a városbírói tisztséget és vonták be az uradalmi hajdúk mellé rendfenntartásra a városi baktereket, sőt a megyei pandúrokat is, hanem azért is, mert az uradalom hagyományos módon megosztotta a vásár rendjének biztosítását a várossal. Ez a körülmény ugyan növelte is a bajokat, mert a két testvérváros: Magyar- és Németgyula között sok súrlódás volt a vásárok ügyében. Németgyula ugyanúgy részessé akarta magát tenni a vásár jogban, mint Magyargyula. A vitában nem született megoldás, egyrészt, mert a vásárszabadalmak kimondottan Magyargyulára vanatkoztak, másrészt, mert az uradalom Németgyulát másfajta. Magyargyulának nem járó szabadságokkal kárpótolta. Az időnként fel-fellángoló vitákat végső soron a két város egyesülése zárta le 1857-ben. Az 1848. évi IX. tc. ugyan a földesúri joghatóságot megszüntette, és így egy előbbi, a rendezett tanácsú városokra vonatkozó törvény (1836. évi XVIII. tc.) alapján a vásártartási jog kizárólag a várost illette volna meg. Az említett törvény a vásári bíráskodást is a városokra ruházta. A vásár jog azonban a regálé jogok közé tarto28 Nómetgyula városa Currentaliák könyvében olvashatjuk: ..Hirdetmény! Minek- , utánna ezen Megye kebelében fekvő Mezővárosokban tartani szokott Országos és heti Vásárok alkalmatosságaival szerzett gyakori tapasztalások, de az illető Tisztviselők és bé-adott Jelentések a* Megye Rendjeit arról bizonyossá tették, hogy az azokra Jószágokat el-adás végett hajtó vagy hajtató Ns Személyekkel a' nemességek hiteles fel allitására meg kívántató Passusok vagy épen nem léte, vagy más a' Vásári Tarif fát különben lefizetni köteleztettek, Jószágának és abban (:mint ez több esetben kisiiit:) valrt bé foelalása miatt támadt kérdések, és vtttatá<:ok közönségesen több kedvetlen vetélkedésekre szoktak okot szolgáltatni, azért mind ezen rosszabb következéseket is könnyen szülhető versengésekk jövendőre nézve leendő el-háritása okából mind pedig más részt, hogy a' Szomszéd, és távolabb Törvényhatóságokból is a' Megyebeli Vásárokra össze Sereglő Nemesek Honnyi Törvényeinkbe gyökerezett Nemesi Szabadságokhoz Képpest Jószágaikat minden baj vagy fel adás nélkül szabadon hajthassák, vagy hajtathassák — ezennel a' Megyének alábbi elhatározása adatik köz hirül hogy tudni illik a' mondott czélból meg jelenő Vidéki Nemesek valami személyekre nézve Nemességeket hitelesen legitimálni szinte úgy mind tselédjeikre, mind saját Jószágaikra nézve és pedig ezeknek mind minéműségük, mind számok világos kitételével törvényes Passust ennek utánna minden Megyebéli Országos, vagy heti Vásár alkalmával előmutatni köteleztetnek. Kiadatott az 1827 dik Esztendő April 2-an és több napjain Gyulán folytatva tartatott T. Ns. Békés Vrgye Köz Gyűléséből. Kiadta hites V. Nótárius Nóvák Antal." GYAL Németgyula Currentaliák 1819—30. 311—312.