Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

föld tükörsima. Ilyen takarítás alá esik a konyha is, s az összes edények, amelyeket lúgos vízben kifőznek az üstben, mint a ruhát. A meszelés napokig tart. 2—3, sokszor 4 nap is beletelik, mire minden visszakerül a helyére. A ruhák a szekrénybe, miután jól kiszellőztek, a családi képek a falra, s visszakerülnek — sajnos — a szerelmes párokat ábrázoló, 20 esztendős képeslapok a tükörbe dugva, s a vásári, színes nyomatok, soha nem látott, valószínűtlen tájképeivel. A tavaszi nagytakarítástól kezdve aztán „kiköltözik" a család a konyhába, s csak hálni járnak be a házba. Itt tüzelnek ezután a hűvös tavaszi estéken, s ha hideg a tavasz, a házban kelt aprójószág is ide szorul, mert annyira nem nagyok, hogy kint meg ne fázzanak. Alájuk homokot szórnak, s minden szombaton felmázolja a gazdaasszony a helyüket is, mint ahogy a ház földjét, a kamara földjét, s tavasztól őszig a házeleji tornác földjét is. A kamarát rendszerint az új termés betakarítása előtt meszeli ki hasonló módon, tehát augusztusban. De mindezekkel egy időben el kell végezni a napi más munkákat is, a főzéstől kezdve az aprójószággal való bánásig, így aztán a meszelésre használt ócska, foltos ruha nem kerül le addig róla, míg a nagy dolognak vége nincs. A meszeléshez hozzátartozik a sárcsinálás is, amit szintén az aszszony végez. Legfeljebb az ember a tapasztáshoz való földet szerzi be, amihez jó agyagos föld szükséges. A sármunkának megvannak a külön kívánságai, például — amit egyébként más munka közben meg nem tenne az asszony: kézzel szedi össze a' lóganét (trágyát). Ha ismerősei, de inkább szomszédai valamelyikének nincs lova, felszedi az utcáról. Egy rossz lapátra rakja s bent az udvaron, valahol a kúton túl, hogy ne kelljen a vizet messze vinni, a már élőre „megáztatott" kör alakban széthúzott földbe borítja. Pévát tesz bele, (langpévát, apró pévát. Lángnak mondják a finom lisztet is: langliszt) s kézzel összegyúrja. Mindezt térdepelve végzi. Érteni kell hozzá, különben szétreped, nem áll össze a sár. Ilyen sárcsináláskor szokták a kemence „előté"jét is megjavítani, -vagy újat csinálni. Az istálló végére, a falra alakítják ki a kb. 3 ujjnyi, s kemence szájának megfelelő nagyságú, nagyjából félkör alakú alkalmatosságot. Ott szárad meg a falon, s a meszes falról könnyen leválik. Ezt a mai családi házaknál is meg kell csinálni, mert a kemencét ugyan legtöbben a konyhába rakják, nem a házba (szobába) de ennek is éppen úgy van előtéje, mint a réginek. A faltövét kifürödik a tyúkok, leveri az idő, a házhátulját — ahol nincs a szomszédnak kis kertje összedúrják a malacok, mindezek a kisebb tapasztások is az asszony dolga. Ennek ideje nincs kötve, akkor csinálja, mikor muszáj. A két nagytakarításon kívül minden héten, kivétel nélkül elő-