Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

lánc tengeri föld kommenció, 1 tehén tartás, nyári legelőre hajtással, disznó, s barornfitartás. A lovargazdák hordták, nyomtatták .a gabonát, 2—5 lovat is állítottak egy ágyasba (...ahol hat ló lába... Tapos a világnak legszebb búzájába... Arany). A nyomtatott magot falapáttal a szélbe szórták, így rostálták. Nagy dolog volt a nyomtatás. Kint háltak- a szérűn, s azon a címen, hogy a pévát etetik a lóval, szemmel tartották. Szép lovakat tudtak nevelni, tartani. Ez is azok közé a lopások közé tartozott, amivel lassan, de könyörtelenül pusztították az uradalmakat ott, ahol csak szerét tehették. Később, amikor jött a cséplőgép, meg a szórórosta, nem kellett annyi iga, de behordani a gabonát, szedni s hordani a tengerit akkor is kellett. — Egy-egy zsák búza sokszor lefordult a szekérről a hajnalokon, a góréból kiesett egy-egy deszka, s sokszor más irányba ballagott a csősz, mint ahogy éppen vágta a sárt a paraszt a falu felé, vállán a zsák tengerivel. A csősz meggazdagodott, házat vett a faluban, meg földet, de olyan béresről sem tudnak az öregek, aki mindig béres maradt volna. Mindenki hordta az uraság vagyonát, amely mindvégig megmaradt a feudális gazdálkodás szintjén. Annyi változás történt mindössze, hogy mikor a textilgyárak tömegesen elszaporodtak, a gyapjú ára felszökött, birkanyájak tömege lepte el a sziki legelőket, ezzel is összébb szorítva a falu amúgy is kevés legelőjét. Ez a konjunktúra tartott addig, míg az ausztráliai gyapjú le nem törte az itthoni árakat. De az uraság, mintha csak menekülne a falu elől. a falutól távoleső határrészen, Szilason, építtet egy 38 szobás kastélyt. Még nagyobbat, szebbet, mint az előbbeni volt. Ősrégi erdőmaradvány közepén, nagy angol-parkkal, a fűben Hófehérke és a hét törpével, tóval és hattyúval, hogy végül is egyedüli társa egy levelibéka legyen a délre néző verandán. Ahonnan is ki sem mozdult, s a cselédség állítása szerint még beszélni is csak a levelibékával beszélgetett. De ekkor már a birtok mindössze is 3600 katasztrális hold. Ez is tele van adóssággal. 1938-ban a Bölöny családnak magva szakad, a falunak elővételi joga lett volna a birtokra. Hogy milyen ágról igényelte Barcsay nevű (Barcsay Ákos erdélyi fejedelem leszármazottja), akkor ügyvéd, a birtokot, nem is lényeges, hosszú és elkeseredett per indult a falu, s az új igénylő közt, amelynek végén a falu mindössze is mintegy 700 holdat kapott, úgy, hogy 33%-át azonnal fizetni kellett. Ennek fele szántó, másik fele legelő. És megint az asszonyok tolla, s a fellendült szarvasmarha-tartás juttatta, ha kis részét is, a birtoknak a falu kezébe. A végső harcot 1944 döntötte el. amikor is a teljes határ: 9190 katasztrális hold a lalué lett. Ugra, mint kisparaszti falu Az 1945-ös földosztással kisparaszti falu lett, a valamikori nagy jobbágyfalu. Jelenleg 25—30 fiatal házasember van a faluban, akik az úgynevezett földnélkülieket képviselik. A földvásárlási le4W? 17