Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)
magamnak hízelgek. Egy szép esete azonban azon szomorú hírrel lepett meg, hogy Buziásra fog utazni. „Mi lesz most belőlem?" gondoltam magamban. Hát az lett, hogy Szamosi ide is magával vitt, hol azután én is részesültem azon szívélyes vendégszeretetben, melylyel Ormos Zsigmond, jelenlegi temesi főispán és nagy műbarát őt fogadta. Itt több oláh genre-képet rajzoltam természet után, melyekben Szamosi jó irányú tanácsai különösen nagy hasznomra voltak. Innen azután még egy útjára kísértem el Szamosit; Beodrára mentünk, hol a Karácsonyi-családot festette. Néhány hónap múlva Szamosi ismét visszatért Aradra;' nekem meg azt tanácsolta, hogy most már menjek valamely akadémiára. így váltam meg Szamositól igen jó alappal, nehéz szívvel és az ő jó atyai áldásával, melynek hatását, Istennek hála! mind ekkoráig érezem. Előre is megköszönvén a soraimra adott helyet, baráti kézszorítással maradok igaz híved M. M. Paris, 1879. febr. 15-én." SZAMOSSY ÖNÉLETRAJZA 01 „Méltóságos Főispán Ür! December 24-én kelt becses levelét mint irántam való jóidulatának és érdeklődésének újabb bizonyítékát nagy örömmel olvastam, — de különféle akadályok miatt arra csak most válaszolhatok. Megismerkedésünk első napjától fogva Méltóságod rokonszenvével tisztelt meg, melyet mint jelen soraimból tapasztalni szerencsés vagyok, sem az idő, sem a változott körülmények meg nem szüntettek. Amennyiben tehát méltóságodnak újabban megkezdett műirodalmi munkájához oly adatra is van szüksége, melyekkel egyéniségem összeköttetésben áll, van szerencsém az alábbi következő életrajzi vázlatot egész tisztelettel rendelkezésére bocsátani. 1826. évben, június 28-án születtem Déván, Hunyadvármegyében. Már gyermekéveimben, csendes természetemnél fogva faragás, építés és rajzolgatásban találván szórakozásomat, kis ezermesternek neveztek. A gimnáziumi tanfolyamot Gyulafehérváron kitűnő sikerrel végezvén, a bölcsészeti osztályokat az ottani papneveldében hallgattam. Ezután Kovács Miklós erdélyi püspök a theológia hallgatására a bécsi Pazmaneumba küldött. Azonban a székváros műgyűjteményeinek, különösen a remek festményeknek látása felébresztették 61. Ormos Zsigmond, ,,a magyar reformkornak Pulszky Ferencen és Henszlmann Imrén kívül egyetlen iskolázott szemű és szolid tudású műértője", egy általa szerkesztett lexikon számára életrajzot kér Szamossytől, s ezt küldi el Szamossy 1885. jan. 25-én pártfogójának. (Közli Berkeszi István: Temesvári Művészek, Temesvár 1910. 99—100. lap.)