Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

magamnak hízelgek. Egy szép esete azonban azon szomorú hírrel le­pett meg, hogy Buziásra fog utazni. „Mi lesz most belőlem?" gon­doltam magamban. Hát az lett, hogy Szamosi ide is magával vitt, hol azután én is részesültem azon szívélyes vendégszeretetben, mely­lyel Ormos Zsigmond, jelenlegi temesi főispán és nagy műbarát őt fogadta. Itt több oláh genre-képet rajzoltam természet után, melyek­ben Szamosi jó irányú tanácsai különösen nagy hasznomra voltak. Innen azután még egy útjára kísértem el Szamosit; Beodrára men­tünk, hol a Karácsonyi-családot festette. Néhány hónap múlva Szamosi ismét visszatért Aradra;' nekem meg azt tanácsolta, hogy most már menjek valamely akadémiára. így váltam meg Szamo­sitól igen jó alappal, nehéz szívvel és az ő jó atyai áldásával, mely­nek hatását, Istennek hála! mind ekkoráig érezem. Előre is megköszönvén a soraimra adott helyet, baráti kézszorítás­sal maradok igaz híved M. M. Paris, 1879. febr. 15-én." SZAMOSSY ÖNÉLETRAJZA 01 „Méltóságos Főispán Ür! December 24-én kelt becses levelét mint irántam való jóidulatának és érdeklődésének újabb bizonyítékát nagy örömmel olvastam, — de különféle akadályok miatt arra csak most válaszolhatok. Megismerkedésünk első napjától fogva Méltó­ságod rokonszenvével tisztelt meg, melyet mint jelen soraimból ta­pasztalni szerencsés vagyok, sem az idő, sem a változott körülmé­nyek meg nem szüntettek. Amennyiben tehát méltóságodnak újab­ban megkezdett műirodalmi munkájához oly adatra is van szük­sége, melyekkel egyéniségem összeköttetésben áll, van szerencsém az alábbi következő életrajzi vázlatot egész tisztelettel rendelke­zésére bocsátani. 1826. évben, június 28-án születtem Déván, Hunyadvármegyében. Már gyermekéveimben, csendes természetemnél fogva faragás, épí­tés és rajzolgatásban találván szórakozásomat, kis ezermesternek neveztek. A gimnáziumi tanfolyamot Gyulafehérváron kitűnő siker­rel végezvén, a bölcsészeti osztályokat az ottani papneveldében hall­gattam. Ezután Kovács Miklós erdélyi püspök a theológia hallga­tására a bécsi Pazmaneumba küldött. Azonban a székváros műgyűj­teményeinek, különösen a remek festményeknek látása felébresztették 61. Ormos Zsigmond, ,,a magyar reformkornak Pulszky Ferencen és Henszl­mann Imrén kívül egyetlen iskolázott szemű és szolid tudású műértője", egy általa szerkesztett lexikon számára életrajzot kér Szamossytől, s ezt küldi el Szamossy 1885. jan. 25-én pártfogójának. (Közli Berkeszi István: Temesvári Mű­vészek, Temesvár 1910. 99—100. lap.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom