Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

a kastélynak udvarán fegyverezték le, amelyben 10 hónapon át dol­gozott Szamossy mellett. A kastély felé menet naponta áthaladt azon a téren, ahol a mintegy 1300 honvédtiszt sátra állott. Tizenkét évvel a bukás után ne hallott volna ezekről a szomorú események­ről, amikor a negyvennyolcasság fénykorát élte, amikor Ausztria meghátrálásakor újból feléled a politikai élet, s egy évtizedig visz­szafojtott keserűség minden szenvedélye tört ki az emberekből; amikor a politikai életnek egyetlen jelszava volt: „Nem engedünk negyvennyolcból !" ? Azt hiszem, nem kételkedhetünk a kor politikai életének alakító hatásában, mely épp akkor érte Munkácsyt, amikor az asztalosműhely fárasztó robotjából kiszabadulva, szabadabban nézhetett szét maga körül a nagyvilágban. S ugyanabban a kastélyban élt, ahol a százados fák csendes, meg­hitt környezetében egy-két évvel azelőtt Erkel komponálta a ma­gyar függetlenségi törekvések legnagyszerűbb zenei megfogalma­zását, a Bánk bánt. Hallani kellett erről Munkácsynak, hiszen az operát épp abban az évben mutatta be a Nemzeti Színház olyan politikai sikerrel, hogy következő előadásait már be is tiltották. Az Erkelek ott éltek a kastélyban, Erkel maga is gyakori vendég volt Gyulán. Ez a történelmi légkör mindenképpen kiegészítette, továbbfejlesz­tette gyermekkori impresszióit, s kialakult benne egy olyan téma­világ, mely végigkísérte egész életében, s amely festőecsetje alatt egyszer-egyszer megvalósításra is került. HOL LAKOTT MUNKÁCSY? Amíg az írásos feljegyzések és a kortársi visszaemlékezések segít­ségével megközelítő pontossággal tudtuk bemutatni Mnnkácsy gyulai életét, épp azt a legnehezebb megállapítani, ami Munkácsy gyulai tartózkodásnak kutatásánál egyik legfontosabb feladatunk lenne: megkeresni Munkácsy gyulai lakását. A városi képviselőtestület a nagy mester halálának évében, 1900. június 16-án nevezte el a Pacsirta utcát Munkácsy utcának azzal az indokolással, hogy ebben az utcában talált otthonra a fiatal Mun­kácsy gyulai tartózkodása idején 50 Azt azonban nem jegyezték fel, hogy melyik ház volt tulajdonképpen Munkácsy otthona. Az emlí­tett képviselőtestület résztvevői közül senki sem él már. Egyetlen közelebbi adatot tartalmazó írott emlékünk Khón Dávidnak már idézett néhány sora, amely szerint a Munkácsy utca 15-ös számú házban gyakran dolgozgatott tulipános ládákat festegetve. 57 Azon­ban Khón is csak a hagyományokra hivakozik. 56. Levéltár Városi iratok. Képv. test. jkv. 1900. 56. és 72. sz. 57. Khón Dávid: Gyula város utcái és terei. Gyula, 1937. 40. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom