Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

alig lehet használni, főképpen a mindenét a jól tévő természet gondoskodására bízva szunnyadozásba tengő Oláság, igen keveset gondol ezen betses állatokról, és a hegyes vidékek, még ottis, a hol alkalmatos helyek lehetne, vagy igen kevés számmal, vagy éppen nem szaporittatik. A Vármegye tart ugyan néhány szép Mén lovakat, de mitsoda elő menetelt tapasztalt ezekből Járásunk, nem tudom. Meg érdemelné a Ló tenyésztés nem tsak a Közönség figyelmét, hanem a tehetősebb Uraságok előmozdító törekedéseit. A Váradi Püspök, és Káptalan, úgy a Hertzeg Eszterházy szélesen kiterjedő jószágaiba nagy számmal lehetne jó fajú lovakat (3) szaporítani, millyeneket Mlgos Püspök Gróf Csáky László Ur a Sárréthi Járásba, és a Járásunkba, a mint említem, Kamarás Tisza László Ur, nagy költséggel, de jutalmazó előmenetellel, elő mutathatnak. Maga a természet ki pótolja a Szarvasmarha nevelésébe azt, a mit a Járásbeli föld népünk a mellett elmulaszt; mivel jól lehet ennek nevelésére kevés a gond, mégis nagy része a Járásnak igen szép Szarvasmarhákkal tartja a Váradi és Gyulai Városokat. S nemtsak tér-helyen mutathatnak szép Marhákat, hanem a dombossabb s soványabb részek lakosaiis valóba szépeket tenyésztenek, ugyanis a Tenkei, Gyantái, Hoszszúaszói Tulkai, Bélfenyéri, Kotsubai, Kisházi és több helységek ökrei akármelly Vásáronis megokra vonnák a szemet. A hegyek között lakó Oláhságnak Marhái apróbbak és roszszabbak. A Szarvasmarha tenyésztése a lóénál könnyebb és kevésbé költséges lévén, több tehetős földes Uraságok és Községek által gyakoroltatik. Első említést érdemel Nagy Méltóságú Gróf Almásy Ignátz Űr Gulyája, mellyből az, hol a Békési Pusztákon, hol a Sarkadi határon legelő ugy nevezett tzifra Gulya, kétségen kívül leg első a Vármegyébe; a második rendbeli Gulyais szép Marhákat ad. Továbbá Gróf Csáky Antalné Keresztszegen, Kamarás Tisza László Ür Geszten, és a Pusztáin Gróf Csáky Károly Űr Pankotán, Nagy Méltóságú Klobusiczky József Úr, O Homoroghon; a Szlavy Urak Okányba; özvegy Nadányi Lászlóné Asszony F. Györösön, és több Uraságok, úgy a Sarkadi, Szalonthai, Zsadányi, és több községek nagy igyekezeteket fordittanak a Marha tenyésztés tökéletesítésére. A szerte ki öntő vizek iszapos maradványai és a levegőnek vesztegetősége, ezeket a természet ápolgató kezeire bízott élő teremtéseket gyakran halomra döntik, nagyon hátra lévén hazánkban áltáljában a baromorvosi gondoskodás. A szegény nép ha szinte tud valahol tudós baromorvost, a költséget nem birván, inkább maga kuruzsolja marháját, sokszor nem kevés kárral. De hiszen orvosok kezébenis meg hal a beteg! Fejőtét ( :Schweizerey :) Járásunkban egyet tudok, Szlavy László Űrnak Okányba, a hol igen jóféle Sajtot oltsó pénzen kaphatni. Hogy a Juh tartás hazánkban nagy divatjában vagyon, azt minden tudja, de tudja egyszersmind azt is, hogy nagy részint tsak a Nyájj számára vagyos inkább tekéntet, mint a faj javítására. Né-