Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

nyérre, Szalonthára adják taníttatás végett, midőn helységbeli Ta­nítóik Iskoláikban tanulókat nem kapván, ingyen fizettetnek. — Mind Magyar az, aki a Magyar haza áldásait használja, és szíve, nyelve által magát Magyarnak kijelenti. Magyar nyelvet tanuljon azért minden, hogy Magyar Szíve is lehessen. A vallás tsak lelki kü­lönözés. X. Földes Uraságok és Nemesség. (Legtöbb földje van a Váradi Püspöknek, Káptalannak, és Hg. Eszterházynak. Mellettük leírja a főbb földbirtokosokat.) Az elő­számláltakon kívül, szép kissebb birtokú, és armalista Nemesség lak­ia ezen Járást. Lee több Nemessés lakik Szalonthán. a hói 200. Ne­mesi háznális több vagyon, és Sarkadon. Vágynak még ezen felül a Gyaraki pusztán, Sarkad Keresztúrba, Lesen, Fekete Tóthonis Ne­mes Személyek. Nyermegyen Oláh Nemesek laknak. XI. A Vármegye Tiszt viselői és tseledhei (Felsorolja a járás tisztviselőit, Klobusiczky János szolgabírótól kezdve, a két viceszolgabírót, perceptort, négy esküdtet, ezek között saját magát is megnevezi, comissariust, seborvosokat, persecutor hadnagyot, aki 5 persecutor legénynek parancsol. Bééibe, Sarkadon és Szalonthán „kitanult Bábák" működnek. A XII. fejezetben a „vé­tekben forgók" bíróságait, bíróit írja le. A második részben a „Járás Topographiajat" adja, 4 mezőváros, 92 falu, és mintegy 72 puszta, ez utóbbiakat azonban nem számlálja elő. A négy mezőváros: Bééi, Cséffa, Sarkad, Szalontha. Leírja a Postát, földesurat, lakosai szá­mát, vallását, házak számát, Váradtól való távolságát, mesterembe­reit, termékeit, vásárait, hetivásárait. Példaképpen a leghosszabbat, Sarkadot bemutatjuk). Sarkad Mezőváros a Gyulai útba, egy posta hivatallal. Földes Ura Gróf Almássy Ignátz Űr Vice Kantzellár, a kinek itten jó lakó háza és több tisztjei vágynak. Lakosai a Nemességen kívül 549 ház­ban 3286 lélekre mennek, a kik mintegy 50 Catholicusokon; egy né­hány nem egyesült hiten lévőkön és Zsidókon kívül mind Reformá­tusok. Földje igen termékeny, de a Gyepesnek, melly alatta foly el, és a F. Kőrösnek árjai öntik. A Gyepes ezelőtt nádas Rétté vált it­ten, de egy igen jól eltalált Canalis által Doboznak vitetvén, a Fe­kete Kőrösbe utasíttatott. A lakosok, de kivált a földes Uraság szép Marhákat tartanak. Nevezetes a Református templom tornya, mely a Lintzi torony formájára lévén építve, derék műv; bádoggal fedett teteje pedig messzire látható. Vagyon itten jó nagy Vendég fogadó, és többféle Mesteremberek, úgy mint szűtsök, Szabók, Csizmadiák, és mások. Az Uraságnak szép gyümöltsöse vagyon itten. A kerti szöl­lők helyeit, mellyek nem igen jó borral kedveskednek, ittenis na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom