Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

kát szoktak főzni :) főképp a dombosabb részeken, leginkább ültetik, mind azért, hogy ültetni való tsemetéket könnyen lehet szerezni, mind azért, hogy kevés gondviseléssel nevelkedik fel, és gyümöltse vagy kifőzve, vagy szárítva, legközelebb juttatja a gazdát használására. A magva váló vagy bertzenzei szilva, leg nemesebb, és leg több pálinkát ád, utánna a veres, apró sárga, és a kökény szilva. A Járás leg hegyesebb részein Bééi vidékén leg több pálinka főzetik; jó esztendőkbe sok száz akó. Az Alma (: PIrus malus :) és Körtvély (: Pyrus pyraster :) Békés és több Vármegyék mezőségeire hordatván, sok adófizetőnek búzát tserél maga helyett(!). Ha a hegyes részek sovány részeit lakó Oláhok a Szilva fáknak szaporítása mellett, több és nemesebb almákat s körtvélyeket nevelnének, sok szük esztendőkbe fel pénzelhetnék magokat; de vagy tsupán magról költ tsemetéket ápolgatván, rossz gyümöltsökkel állhatnak elő, vagy ha oltással élnekis, mivel igen keveset oltanak, oltások módja pedig nem a leg tökélletesebb, egy egy embernek nem terem annyi, hogy a kivitelt meg érdemelné, egy részét a szomszédok lopván el. Nem tud itten a köznép a fa iskoláról és az abból való kiültetésről, ő valahol meglehetős idejű vad fát meg látván azt le ágazza, és a vastag héját fa ékkel meg nyitván a termő fáról le vágott ágatskát oda szorítja, és ott hagyja, a többit a természetre bizván. Kerültek azomban az illyetén óltot fákról több helyekről jó gyümöltsökis, ugyanis Gróson, Kárándon, Fekete-Tóthon és több helyeken igen jóféle almákra lehet találni. A Járásba birtokos Uraságok közzül többen, a kert gyönyörűségeit esmérvén, a gyümöltsök szaporításában és nemesítésében munkások. Hasonló állapotba van a Cseresnye (:Cersus, Kirschenbaum:), melly egyedül a hegyes részeken van otthon. Ez is tsak a jó Isten gondoskodása alatt emelkedvén fel, többnyire rossz gyümöltsökkel kínál. Ezen gyümöltsöt, ha Gróst kiveszem, a hol egynehány oltott vagyon, tellyességgel nem oltják. Cseresnyéből is sok jó pálinkát főznek a Bééi vidékén. A köznép azt tartja, hogy pálinkának jobb a meg nem nemesitett Cseresnye. Valamint a Cseresnye sik tereken fel nem találtatik, majdnem szinte úgy a Meggyet ritkán találni a hegyek között: az imitt amott ültetettek jó nevekedése azomban bizonyítja, hogy itt is jó előmenetellel tenyésznek. A Diófa (: Juglans Regia, Nussbaum :), a követses dombos földek édes gyermeke, tsak a Járás hegyes részein diszeskedik terepély ágaival; a lapály földnek mostohája lévén, illyen helyeken nem nagy számmal lehet őtet találni. A Szlavy Uraság az okányi kövér lugas határán dióst ültetvén, annak igen ritka esztendőben lehet hasznát venni. Gróssról, Hagymásról, és több hegyek közt lévő falukból leg több diót hordanak le a gabonával bővelkedő Mezőségre. (7) Termő Gesztenye fa (: Fagus castanea, Kastanienbaum :) az egész Járásba nem találtatik, még vad gesztenye (: Aesculus hypperastanum:) sem. Egynéhány apró tsemeték már vágynak Bééibe, a