Dömötör Ákos szerk.: Sarkadi népmesék (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 34-36. Gyula, 1962)

JEGYZETEK A mesék sorszámai nemcsak a közlés sorrendjére, hanem az elmondás sorrendjére is vonatkoznak. Azok a mesecímek, amelyeket nem raktam zárójelbe a számok után, a mesemondó által adott mesecímek; amelyeket zárójelbe tettem, ezeket én adtam a meseváltozatnak. A típusszámok után zárójelben közölt címek a típusra vonatkoznak az általam használt katalógusok alapján. Az összehasonlító jegyzetek készítéséhez a következő katalógusokat használtam: Aarne, Antti — Thompson, Stith: The Types of Folk-Tale. FFC 74. Helsinki 1928. (rövidítése: AaTh);Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok. Pécs 1957. I—II. köt. (rövidítése: BN); Kovács Ágnes készülő magyar népmesekatalógusa (rövidítése: MNK). Berze Nagy mutatója az 1933-tól napjainkig megjelent meseanyagot nem vette figyelembe, ezért típusmegállapításai mellé elengedhetetlennek láttam Kovács Ágnes típusszámait is megadni. Kovács számait csak akkor nem tüntettem fel, amikor azok Berze Nagy számaival megegyeztek. Amikor a változatot nem tudtam besorolni valamilyen típusba, akkor a nemzetközi motívummutató számait adtam meg: Thompson, Stith: Motif-Index of Folk-Literature. Revised and enlarged edition. Copenhagen 1955 —1958. 6 köt. Kornádi Ferenc meséi: 1. Miklós. AaTh 326 (Félszkereső), 1159 (A tehetetlen démon). A félszkereső-típusú mese a Grimm-mesegyűjteményből ismert .(Grimm 4. sz. = Märchen von einem, der auszog das Fürchten zu lernen). Magyar nyelvterületen általános elterjedésű, de a tehetetlen démon típusával alkotott kontaminációja ritka összetételt jelent a magyar mesekincsben. 2. (A vak óriás). AaTh 1137, (Polyphemos-gyűrűepizód), BN 340* (Vasfejű farkas). A Polyphemos-féle gyűrűepizód előfordul ugyan mesekincsünkben, de a keleti eredetű, az európai meseanyagban teljesen ismeretlen Vasfejű farkas típusával alkotott kombinációja új színt jelent a magyar népköltészetben.