Juhász Kálmán: Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai - Aradi regesták (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 31-32. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

EGY DÉL-ALFÖLDI HITELESHELY KIADVÁNYAI ARADI REGESZTÄK Dél-Alföldön — ideértve nemcsak Békés megyét, hanem az egész Temesközt az erdélyi havasokig és az Al-Dunáig — csak két nagyobb hiteleshely, működött: a csanádi és az aradi. Ezek fennmaradt oklevelei Dél-Alföld múltjának legbecsesebb forrásai. Az aradi hiteleshely területi hatásköre a következő vármegyékre terjedt ki: Arad, Békés, Csanád, Csongrád, Zaránd, Torontál, Temes, Krassó-Szörény. (Az aradi hiteleshely különös tekintettel Békés megyére. Kőrös Népe. Békéscsaba 1957, 15—24.) Mint ismeretes, a hiteleshely (locus credibilis) a felek kérelmére vagy hatósági megbízásra közhitelű okleveleket állított ki és ezzel az itteni magánjogi életnek elsőrangú szerve volt. Közreműködött ennek peres és perenkívüli megnyilvánulásaiban, részben hatósági cselekmények teljesítésével, részben magánosok fényeinek tanúsításával. Alig akadt a peres eljárásnak olyan mozzanata, mely nem a hiteleshely közreműködésével folyt le, mint: előzetes vizsgálat (inquisitio simplex), perbehívás, idézés (evocatio, citatio), megintés (admonitio), tanúk kihallgatása, eskü, perhalasztás, egyesség. Jogérvényes nyugtákat a hiteleshely állított ki; az annak'idején jogi szempontból nagyhorderejű tiltakozásokat, ügyvédvallatásokat a hiteleshely vette fel. Mindenféle birtokátruházás, úgymint adásvétel, ajándékozás, csere, osztozkodás, öröklés (végrendelkezés), zálogbaadás, kizáróan a hiteleshely előtt történt. A határjelek bizonytalansága miatt gyakran volt szükség ún. „határjárás"-ra. Rendszerint ez előzte meg a birtokbaiktatást (statutio, introductio). Bármilyen módon létrejött birtokváltozás csak az új tulajdonos személyes jószágba bevezetésével emelkedett jogerőre. Mindezeket a hiteleshely végezte és erről oklevelet állított ki. Ily módon a hiteleshelyi kiadványok valóságos telekkönyvet pótolnak: visszatükröztetik az egyes birtokok szerzésének teljes történetét. Az aradi hiteleshely levéltárával együtt 1552-ben elpusztult a török háborúkban. Csak azok az oklevelek maradtak fenn, melyek távolabbi levéltárakba kerültek el. Ez oklevelek regesztáit (kivonatait) közli ez a dolgozat. Bár a hiteleshely (káptalan) tagjai egyháziak voltak, maga a hiteleshely — bármily furcsának is tűnik fel — nem volt egyházi intézmény: az általános egyházjog értelmében sem a római Apostoli Szentszék, sem a magyarországi egyházi törvényke-