M. Kiss Pál: Jankó János (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29-30. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

A hirtelen megszaporodott újságok nagyon nélkülözték a jó rajzolót. Pestnek ugyanis voltak jónevű festői, de jó rajzolót, illusztrátort alig találtak. Ilyen körülmények között a gyorsan dolgozó Jankó ötletes rajzai szinte nélkülözhetetlenek voltak. Fölfedezték benne azt, akit addig hiába kerestek Pesten. Jankó nem vitt vezető szerepet korának festészetében, ezzel szemben a humoros rajz, a karikatúra területén úttörő érdemei vannak. Szerves fejlődést indított meg hosszú ideig tartó szakadatlan tevékenységgel. Fellépte előtt magyar karikaturaművészetről nem beszélhetünk. Európaszerte a XIX. században biztosított magának e műfaj sajátos népszerűséget az egyre fejlődő újságírás s litográfia segítségével. Angliában és Franciaországban diadalmaskodott először, legméltóbb példáit mutatva minden országnak a karikatúra kibontakoztatására. Magyar élclap megalapításának gondolata 1803-ból való; akkor indította Hartleben Adolf a Tudós-Palóc című rövid életű folyóiratot.

3

'' 1848 közepén a polgári forradalom politikai élclap megszületését is elősegítette. A Lauka Gusztáv szerkesztette Charivari figyelemre méltó karikatúráit Szerelmey Miklós kőrajzzal készítette Daumier hatása alatt.

3;) Az abszolutizmus idején 8 éven át hallgatásra ítélt élclapirodalmunkat Jókai szólaltatta meg a Nagy Tükörrel (1856—58), a Kakas Márton Albumával (1858), s ennek folytatásával, az Üstökössel (1858-tól). Hetenként egyszer „sokféle képpel ellátva" jelent meg az Üstökös. „A kezdeményezés nehéz volt — írja Jókai —, akkor még minden hiányzott, humorisztikus író, rajzoló és olvasó közönség, csak egy volt meg, ami nem kellett: osztrák cenzúra".

36 „Magamnak kellett kezdetben írnom és rajzolnom is. Később segített maga a közönség." Jankó bécsi tartózkodása előtt és alatt is küldött rajzokat az Üstökös számára s a lap rövidesen, mint Mikszáth írta: „rohammal vette be a nagyközönség kegyeit". Volt az Üstökösnek jelentősebb, maradandóbb értékű mellékhajtása is, az Üstökös Album, amely 1866-ban Kakas Márton (Jókai) viszontagságai, illetve Országgyűlési Képek alcímű két kötetben jórészt az Üstökösből vett szöveggel jelent meg. Irta Jókai Mór, rajzolta Jankó János. Ugyancsak még az önkényuralom idején alapította Tóth Kálmán a kor jelentős élclapját, -a Bolond Miskát.

37 Bátrabban politizált ez a lap, mint az Üstökös. Címlapján Bolond Miska kezében bot: Ne bántsd a. . . felirattal. A dualizmus idején a politikai élet felpezsdülésével megélénkült a magyar sajtó is. Sorra alakultak lapok a fővárosban s vidéken is. 1867-ben a kiegyezés évében indul meg a szélsőbal lapja, a Ludas Matyi.

38 A leghaladóbb, legharcosabb élclapot, amelyik bátran támadta a kiegyezést, jórészt Űjházy Ferenc, Appclráth és Stuhmüller illusztrálta. Rajzaik azonban a cikkek szel34 Morlin Adorján: A magyarnyelvű élclapok első évtizedei. Magyar Könyvszemle, 1943. 383—406. 35 Frank 90. Szentiványi Gyula: Szerelmey Miklós. Klny a Petrovics Emlékkönyvből. Bp. 1334. 8. 36 Frank 91. 37 Gazdag Lajos: Az önkényuralom és Tóth Kálmán Bolond Miskája. Katolikus Szemle, 1909. 397—494. ' • 38 Frank 95.