Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
szeretetére hivatkozik. Csak a vers végén van egy célzás némi társadalmi-politikai vonatkozásra: Tíz év múlva ha még visszajöhetek, Legyen szabad egy tagba mért földetek! A szegény legény című versében a gazdag lányba reménytelenül szerelmes szegény legényről énekel. De az osztálykülönbségből eredő bajt, keservet nincsen ereje ábrázolni, a legény kérőre fogja a dolgot a lány anyja előtt és kész mindent elfelejteni: Régen gyötörsz már bennünket. Régóta búsltod szívünket: De hidd, mindent e'felejtek, Csak azt tedd meg, mire kérlek. Leghíresebb versében is hasonló problémákról szól. (Megkövetem a Tens nemes vármegyét — címe: Egy lány az 1841-ki katonai sorhúzás után). Egy gyenge, katonának nem való szegény legény feketét, a katonaságot húzta. A szeretője el megy könyörögni a vármegyéhez: Szegény vagyok, azon kezdem panaszom' Nincsen anyám, nincs rokonom, támaszom. Kéri. hogy ne vigyék el katonának a szeretőjét, mert különben sem való katonának: Gyenge fiú, megtöri a szilaj ló. Itthon pedig eldolgozik lassanként, Engem elvesz, éldegélünk naponként. Meghallgatásra azonban nem talál, pedig „van falunkban sok részeges, henyélő", akiket inkább elvihettek volna katonának. A kérdést azonban itt is csak felveti, aztán elsimítja. A fiút elviszik katonának, a szegény árva pedig itt marad magának s a vers a tragikumból nem képes megmutatni semmit. Csak egy sóhajra futja: Szegény huszár tegnap indult Prágába, Utoljára szorított tán karjába! Jaj istenem! hová legyek? — búsulok; Soh'sem látom kedves babám, meghalok! Figyelembevéve az elmondottakat úgy véljük, hogy Szakái Lajos költészetének jelentőségét inkább a folklór, a folklórtörténet területén ke]J keresnünk. III. Szakái költészetének egyik jellemzője s egyben legfőbb érdeme „anyagi népiessége". Jól ismerte a hagyományos életmódot, a népélettel tudományosan .is foglalkozott. Terjedelmes adat- és anyaggyűjtést végzett Békés megye földrajzi-, történelmi- és helyismereti viszonyaiból s azt részben fel is dolgozta. Kéziratát, minthogy a végső kidolgozásától elállt, átadta ifj. Palugyay Imrének, aki aztán Békés megyéről írt nagyszabású munkájába beledőlgozta. 4 '' 44 Ifj. Palugyai Imre: Magyarország legújabb leírása. IV. Pest, 1855.
