Czeglédi Imre: Petőfi Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 27. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
kérjen Aranytól s — szerintem — ezért jön az említett okon kívül a megye székhelyére, Gyulára is. A mindig jóleső baráti kört megtalálta városunkban, az országos eseményekről azonban itt is alig hallhatott többet, mint Mezőberényben. A védbizottmány maga is panaszkodik az általános tájékozatlanság miatt. Július 2-án veszi a hírt a cári orosz sereg betöréséről. 5-én, hogy az ellenség megyénket fenyegeti, 6-án az alispán elrendeli a népfelkelést, s ezután 11-éig semmi hír. 11-én olvassák Gönczi futár július 6-án Nagybányán és 7-én Beregszászon kelt levelét, illetve Vörös Vendel július 9-i, Hosszúpályiból írt tudósítását. 12-én Debrecen felszabadulásáról értesül a védbizottmány, de a hírek annyira ellentmondóak és bizonytalanok, hogy „hírlapi tudósítások hiányában" Pain Antal városkapitányt 4 forint napidíj mellett azonnal útnak indítják azzal az utasítással, hogy tudja meg, a kormány mikor hova távozott, valóban elfoglalta-e az ellenség Pestet — mint ahogy ezt a hírt a megye főügyésze Szarvasról hozta —, s milyen számú az ellenség stb. Addig is sürgősen megtudakolják, hogy a kormány valóban Szegeden van-e, s a főügyészt megbízzák, vegye fel a kapcsolatot a Szolnokon tartózkodó Halassy kormánybiztossal. 13 A megye tehát épp július 11-ig van a legnagyobb bizonytalanságban, s a 6-a és 11-e közötti időben történt gyulai látogatásakor Petőfi alig hallhatott többet, mint amit maga is tudott, így 11-én joggal panaszkodhatott Aranynak a tájékozatlansága miatt. Részt vett-e Petőfi valamelyik megyegyűlésen? Nehéz rá feleletet adni. A költő jelenlétének nincs nyoma a jegyzőkönyvekben. Sokan keresték már, — én is, s nálam sokkal avatottabb emberek is. A jegyzőkönyvek sohasem tartalmazzák a vitát, hanem csak az előterjesztőt, az előterjesztést és a határozatot. Ritkaság az, hogy egy vita közben felvetett kérdés tárgyalásáról tanúskodik a jegyzőkönyv. A hozzászólások pedig mindig hiányoznak. Azt a feltevést, hogy az ünnepelt költő jelenlétét csak feljegyezték volna a jegyzőkönyvbe, mai szemmel helyesnek tartom, de vajon így gondolkoztak-e 1849-ben, hiszen még 1900-ban sem tartották fontosnak a Munkácsy utca elnevezésekor feljegyezni, melyik házban lakott több mint egy évig a fiatal Munkácsy. A szájhagyomány mellett — mely főleg Kohn Dávid közlésén alapulhat —. a következő írásbeli dokumentum őrzi Petőfi megyegyűlési felszólalását. t . A Békés 1899. aug. 6-i száma tartalmazza Jeszenszky Károly me•zőberényi lelkésznek a berényi Petőfi-ünnepségen mondott emlékbeszédét, melyben Jeszenszky Bonyhay hátrahagyott irataira hivatkozva közli a következőket: 13. V. ö. Oláh György: Békésmegye 1848—49. II. k. 336—342. lap és Állami Levéltár, Gyula. Védbizottmányi ülések jegyzőkönyve 963., 964., 9 r i0/1849.
