Béres András: Tiszántúli híres betyárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 26. Gyula, 1961)

„Még nótát is kötöttek rúlla; Gesztény Jóska mint kisasszony, Végigsétál Pest városon. Benézeget a botokba, Violaszín viganóba. Benézeget a botokba, Eggyik bótbul a másikba. Válogattya a selymeket, Különbnél különb színüket. A bótosné így szólittya, Mi teccik hát kisasszonyka? Igen, hát kiszasszonynak vót őtözve; Nékem teccik olyan kendő, Kibül kettő nyócszáz pengő. Mer, nékem nem kell olyan kendő, Kibül kettő kétszáz pengő. Kifizette az árát, akkor oszt mikor kiment; Ráírta a bótajtóra, Itt vásárol Gesztény Jóska. ; £ Itt vásárolt Gesztény Jóska. - Aki bánnya, tegyen rúlla." Mint érezhető, ez csak egy töredéke egy hosszabb balladának, melynek részleteit innen-onnan sikerült összegyűjteni. Egy másik változatában már nem viselkedik ilyen gavallér módra, hogy kifizetné a vásárolt portéka árát. „Geszten Jóska nagy kevélyen, Végigsétál Budapesten. Betérül egy nagy üzletbe, Ott mérette a selymeket, Nem kérdezte mi az ára, Csak felfordult kislovára, Ráírta a bótajtóra, Itt vásárolt Gesztény Jóska, Itt vásárolt Gesztény Jóska, Fizesse meg a Jehova." „Csak bátor legény lehetett Jóska a talpán, ha Pesten is meg merte tenni, hogy fényes nappal vásárolt, és senki nem vette észre. Akkor látták a bótajtón, hogy itt vásárolt Gesztény Jóska." A tiszalöki változat már arról is beszél, hogy nemsokára űzőbe vették tettéért, s csak alig tudott megmenekülni. A Dunánál hajósok segítették. ,Hé, te, hé te hajóslegény, Vigyél át a Duna vizén".