Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

és családi kötelékek is erősítik. Ez a kapcsolat legerősebb akkor, ha a falusi és városi ház még egy gazdasági egységet képez, valamivel lazább, ha a tanya, mint lakóhely is önállósult a városi háztól és a kint lakó gazda állandó tartózkodásra rendezkedett be. Még lazább, ha a tanyában már csak a bérlő lakik. A tanyákon lakó béresek, cselédek számára sem a családi, sem az érzelmi, sem a gazdasági szál nem sokat jelent, kivéve, ha élelmezését a városi háztól kapja.

27 A múlt század utolsó évtizedében a tanyéstelepülést kialakító tényezők még eleven erővel hatottak, s az egyes típusok igen jól megkülönböztethetők voltak. Maga a tanya építkezése pontosan elárulta a gazdálkodás formáját és a társadalmi szerveződés fokát. A gazdálkodás intenzivebbé válásával a teleltető szállás jellegű építkezés jóformán teljesen eltűnt, a fákkal és gyümölcsös kertekkel körül vett, városi vagy falusi jellegű lakóházak, a különböző rendeltetésű melléképületek szinte teljesen megváltoztatták a táj jellegét. Az emberi szorgalom óriási teljesítménye volt ez és csak a 18. század első települőinek emberfeletti munkája mérhető hozzá. A betelepülők két generációja az elvadult pusztaságból kultúrtájat teremtett, a tanyalakók két nemzedéke azt a kultúrtájat kiemelte az egyoldalú szemtermelésből és valóságos kertté alakította át, Az úttörők és betelepülők nehéz munkáját a levéltárak szórványos feljegyvéseiből csak halvány körvonalakban tudjuk megrajzolni. De éppen úgy vagyunk a tanya életét kialakító két nemzedék áldozatos és hallatlan erőfeszítést kívánó munkájával is. Erről sincs feldolgozás, s ma már nem élnek ennek az életnek első úttörői sem. Napjainkban, mikor az életforma, sőt a településforma is rohamosan eltűnik, helyette nemcsak kényelmesebb, de bizonyosan megfelelőbb alakul ki, sajnálatosan érezzük, hogy a néprajz- és történettudomány adós ennek a 100 éves múltnak a feltárásával. 27. A békésmegyei paraszttanyák típusait, a tanya és város gazdasági és társadalmi kapcsolatainak szociológiai jellegét leírta Erdei Ferenc alapvető műve. Id. h. 178—180, 224—227, 235—236 1.