Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)
ség között vagyon: de az én eleim ezen a földön jövevények voltának: jó Magyarországról budostanak erre a földre." Báthory István lengyel királlyá választása után Báthory Kristóf erdélyi vajda, a Békés Gáspár elleni harcokban kitűnt hívét előbb aranyos-széki főkirálybíróságra, azután fejedelmi tanácsosságra emelte, és birtokokkal ajándékozta meg. Hálásan emlékezik meg erről önéletíratában is, mondván: „Esmét ő nagyságának vőm olly kegyelmességét: Várad mellett ada négy falut". 10 Ezek közül az egyik Harsány lehetett, az adományozás minden valószínűség szerint 1576-ban történt. Kocsordi Gálfy János pályája felfelé emelkedett, 1583-ban Báthory István a kiskorú fejedelem, Báthory Zsigmond, legfőbb udvarmesterévé tette. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gyulafejérvári udvarból nehezen kezelhető, távoli harsányi birtokától megváljon. 1586. április 15-én kálnói Bornemissza Jánosnak eladta hétezer magyar forintért, azzal a feltétellel, hogy ő maga, vagy örökösei és utódai visszaválthassák azt, ha Bornemissza vagy örökösei el akarnák ismét adni. 17 Bornemissza János sorsa hasonló volt Gálfy Jánoséhoz. Családja Magyarországból költözött be Erdélybe a török elleni harcok megindulása idején. Kálnói Bornemissza János Báthory István szolgálatába szegődött, aki Doboka megyei birtokadománnyal jutalmazta hűségét. 18 Kis- és nagyharsányi birtok vételéhez 1586. szeptember 19-én kapta meg Báthory István jóváhagyását. De alig egy év múlva. 1587-ben már el is cserélte partiumi birtokát Szemere Zsigmond erdélyi nemes Torda megyében levő birtokrészeiért. 19 A község sűrűn váltakozó gazdáinak sorába 1597-ben ismét új birtokos lépett: Bocskai István. 1597. október 18-án Gyulafehérváron kelt levelében arról tudósította a váradi vár provisorát, Köveskúti Mártont, hogy a fejedelem adományából megkapta Harsányt. Egyben utasította a vár gondnokát a birtok átadására. 20 Ez arra mutat, hogy a község időközben Szemere Zsigmondtól visszakerült a váradi fiskális uradalomnak a tartozékai közé, és ezért rendelkezhetett vele ismét Báthory Zsigmond fejedelem. Bocskai István birtoklását méltán nevezhetnénk fordulópontnak a község 16. Erdélyország Történeti Tára. Kiadják: gróf Kemény József és Nagyajtai Kovács István. I. Kolozsvárott. 1837. 72. Gálfy Jánosnak Báthory Kristóf és Zsigmond uralkodások alatt ország tanácsosának Rabságában készített önéletirata. 79. önéletíratát váradi és huszt.i rabságában írta. Báthory Boldizsár és Zsigmond közötti harcok okozták vesztét, Báthory Zsigmond 1593-ban Huszton lefejeztette. Vö.: Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas. (Magyar történeti életrajzok) Bp. 1891. 98. és Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad, 1875. 495. Csukath Péter bajomi földesúr juttatta a fejedelem kezére Gálfyt és társait, Király Albertet, Báthory Boldizsárt, Kende Sándort és Bornemissza Jánost is. 17. O. L. Kamarai lt. Neoreg. acta. Fase. 1684. nr. 33. 18. O. I,. Gyulafehérvári kápt. lt. I. Liber reg. 42. fol. 1594 tavaszán CaH'ln Aifnri7 jezsuita befolyására Báthory Zsigmond elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy szakítson a törökkel. Az erdélyi rendek azonban ezt ellenezték, hogy tiltakozásukat megtörje, a tanácsurak és a főrendek közül sokat összeesküvés vádjával kivégeztetett. A törökpárti főurak között volt Bornemissza János is, ezért a fejedelem 1594. s '-ptember 4-én Gyaluban megfojtatta. Vö.: Szádeczky i. m. 129. A családra vonatkozó adatok: Nagy Iván: Magyarország családjai. II. Pest. 1858. 176. 19. O. L. Gyulafehérvári kápt. lt. Liber reg. II. fol. 57. A birtokcseréhez a fejedelmi jóváhagyást 1588-ban kapták meg. 20. O. L. N. R. A. fasc. 1033. nr. 32.
